Az Antall-Boross-kormány gazdaságpolitikája
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | Antall-kormány államadósság kárpótlási jegy(ek) KGST privatizáció |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/41571 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg41571 | ||
| 005 | 20221011095148.0 | ||
| 008 | 221011suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Gulyás Marianna | |
| 245 | 1 | 3 | |a Az Antall-Boross-kormány gazdaságpolitikája |c Gulyás Marianna |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Szakdolgozatomban áttekintettem az Antall-Boross-kormány gazdaságpolitikáját, különös tekintettel a privatizációra és a kárpótlásra.A feldolgozott források között több is foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy lett-e volna lehetőség arra, hogy a rendszerváltás előtt felvett külső adósságaink egy részét a külföldi hitelezők elengedjék. Egyértelmű, hogy az első, a rendszerváltás után demokratikusan megválasztott kormánynak teljesen más mozgástere lett volna ebben az esetben.A hitelek elengedésének reális lehetőségére semmilyen hiteles forrás nem utalt, valószínű, hogy ezt nem lehetett volna elérni. A devizaadósságok visszafizetésének kényszere, az IMF-fel való kapcsolatunk, a koalíciós partnerek politikai nyomásgyakorlása egyaránt korlátozták a kormány mozgásterét.A kormány gazdaságpolitikájának legfontosabb feladatai közé tartozott a KGST megszűnésével átalakuló piaci környezethez való alkalmazkodás.Elismerésre méltó eredménynek számít, hogy sikerült az inflációt kordában tartani, valamint külföldi tőkebefektetőket vonzani az országba.Azáltal, hogy a kormány nem jelentett be fizetésképtelenséget, megkönnyítették a társadalomnak a piacgazdaságra való átállást és a hitelezők bizalmat is elnyerték.A magyar privatizáció folyamatán erősen látszik, hogy mennyi külső kényszer nehezedett a kormányra. A hazai magánosítás során jelentős szerepet kapott a spontán privatizáció. Ez feszültségeket gerjesztett a társadalomban. A kormány fontos törvények meghozatalával szorította keretek közé a magánosítást. Többek között a devizaigény miatt, a készpénzes privatizáció került előtérbe, melyben a hazai tőkésréteg hiánya miatt a külföldi tőke kapott nagyobb szerepet.Szorosan kapcsolódik a privatizációhoz a kárpótlás témaköre. Kutatásom során ez ragadta meg leginkább a figyelmemet, mert a kárpótlás a mai napig érzékeny téma a közbeszédben. Érdemes megvizsgálni, mely politikai pártok, milyen okok miatt támogatták, vagy éppen ellenezték a kárpótlás egyes formáit. Több, a rendszerváltás utáni magyar politikában meghatározó párt és személy pályafutása indult ezekben az években. | |
| 695 | |a Antall-kormány | ||
| 695 | |a államadósság | ||
| 695 | |a kárpótlási jegy(ek) | ||
| 695 | |a KGST | ||
| 695 | |a privatizáció | ||
| 700 | 1 | |a Domonkos Dr. Endre Ferenc |e ths | |
| 700 | 1 | |a Sáringer Dr. habil János |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/41571/1/BSAFQK_Gulya%CC%81s%20Marianna.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/41571/2/GM_nyilatkozatok.pdf |z Dokumentum-elérés |