A munkavállalói hatékonyság és elégedettség sikertényezői a home office-ban
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | hatékonyság home office koronavírus-járvány (COVID-19) motiváció távmunka |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/41865 |
| Abstract: | Szakdolgozatom témájának a távmunka, illetve home-office témakörét választottam. Bemutatom, hogy milyen kihívásokat jelentett a munkavállalók számára. 2020 márciusában a koronavírus, vagyis a COVID-19 mindenkit váratlanul ért. A járvány megfékezésére bevezettek különböző intézkedéseket, mint például a távolságtartás és a megfelelő higiéniai előírások betartása. Ebből adódóan bevezették a munkahelyeken is a 1.5 méter kötelező távolságtartást, mely nem volt mindenhol kivitelezhető így a cégek elrendelték az otthoni munkavégzést. A munkavállalók egészsége érdekében minél többet próbáltak megtenni annak érdekében, hogy gördülékenyen menjen a távmunkára való átállás. Kihívás volt mind vezetői, mind alkalmazotti szemszögből, hiszen nem csak a cég működését, de még a dolgozók privát életét is megváltoztatta. Mivel nem csak a cégek tértek át online munkavégzésre otthonról, hanem az iskolák, óvodák is digitalizálódtak, így a szülők élete is nehezebbé vált, kevésbé tudtak könnyen és rugalmasan alkalmazkodni. A téma aktualitását tekintve maga a home-office mindenki számára egy új irányt mutatott meg. A munkamodell, amellyel korábban kételyekkel éltek a munkáltatók és a munkavállalók is, hónapok óta jól működő folyamatként funkcionál a vállalatok körében. Milliónyi ember még csak most került először ilyen helyzetbe, hogy nem egy irodában kell dolgoznia.A kutatásom célja az volt, hogy megismerjem az egyének véleményét a home office-ról, hogy milyen kihívásokkal néztek szembe ebben az időszakban, milyen pozitív, negatív élményei voltak ennek, valamint, ha lehetőségük lenne választani, milyen munkavégzési módot választanának a jövőben. A munkámhoz Clark (1998) modelljét fogom használni. A modell alapja a tervezett viselkedéselmélet, ’Theory of Planned Behavior’ (Ajzen, 1991). Bár mind Clark (1998), mind Ajzen (1991) munkássága közel 30 éves, a modell helytállóságát napjainkig számos tanulmány igazolja (pl. Ajzen, 2020, Conner, 2020, Joyce et al, 2011), ezért úgy gondolom, hogy a használatuk nem befolyásolja a kutatás minőségét. Az Egyesült Államokban már a ’70-es években élénken érdeklődött a szakirodalom az iránt, hogy ez az alternatív munkastílus, a távmunka, milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat a munkáltató és a munkavállaló számára. Clark (1998) cikkében kiemeli, hogy a munkáltató aggodalmai leginkább a teljesítménnyel kapcsolatosak, míg a munkavállalókat inkább a kényelem és az anyagi javadalmazás foglalkoztatja. A szerző egy modellt készített, amelynek alapja az úgynevezett tervezett viselkedéselmélet, ’Theory of Planned Behavior’ (Ajzen, 1991). A szerző szerint bizonyos tényezők alapján meghatározható, hogy egy adott egyén hogyan fog viselkedni ebben a speciális helyzetben, mint például az otthoni munkavégzés. A szerző által feltárt determinánsokat magam is vizsgálni fogom a kutatásom során. |
|---|