A koronavírus hatása az egyetemisták pénzügyi tudatosságára
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | befektetés felsőoktatás koronavírus-járvány (COVID-19) megtakarítás pénzügyi kultúra |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/41911 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg41911 | ||
| 005 | 20221011101831.0 | ||
| 008 | 221011suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Győri Károly Benedek | |
| 245 | 1 | 2 | |a A koronavírus hatása az egyetemisták pénzügyi tudatosságára |c Győri Károly Benedek |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Az COVID-19-hez hasonló válságágok mindig felhívják a figyelmet a pénzügyi tudatosság fontosságára. Alapvetően én mindig pénzügyileg tudatosnak tartottam magamat, de a lezárások hatására én is változtattam a szokásaimon. Amellett, hogy a bezártság miatt többet tudtam a hónap végén félretenni, jobbnak láttam, hogy ne csak a számlámon álljon a pénz, ezért elkezdtem jobban érdeklődni a tőzsde iránt és a megtakarításaim egy részét részvényekbe fektetni. A dolgozatom témájának az ötletét is főként ez adta, ugyanis kíváncsivá tett, hogy más magyar egyetemisták is változtattak-e a pénzügyi szokásaikon. Ennek érdekében úgy gondoltam, hogy célszerű először letisztázni mit is jelent a pénzügyi kultúra. Ehhez több definíciót is találtam, amikből az OECD és a Magyar Nemzeti Bank definícióját tartottam a legjobbaknak. Ezt követően megvizsgáltam néhány külföldi, illetve hazai kutatást, hogy jobban el tudjam helyezni Magyarországot a világ többi országához képest. A Standard & Poor’s és a Világbank egyik legnagyobb szabású kutatásában Magyarország például a 20. helyezést érte el a résztvevő 148 országból, ha pedig Európa szinten vizsgáljuk az eredményeket, akkor ott a középmezőnybe tartozunk az átlagnál kicsivel jobb teljesítménnyel. Ugyanakkor a kutatások arra is kitértek, hogy ennek ellenére még mindig rengeteg fejlesztendő terület van a pénzügyi kultúra szempontjából, mind világ-, mind hazai szinten, illetve a leginkább sérülékeny csoportoknak a fiatalokat és a nőket nevezték meg. Fő témám vizsgálatához az Állami Számvevőszék kutatását dolgoztam fel, amit először 2013-ban végeztek el, de koronavírus miatt 2020-ban megismételtek, hogy képet kapjanak arról, miként változott az egyetemisták pénzügyi kultúrája a válság hatására. Az eredmények azt mutatják, hogy a pénzügyi tájékozottság szintje (PTM), amely a hallgatók kalkulációs készségekkel kiegészített tudásszintjét méri, nem változott a két felmérés között, a pénzügyi kultúra szintje azonban szocio-demográfiai ismérvek alapján eltérő: a fiúk, a felsőoktatásban pénzügyi- gazdasági ismereteket tanuló hallgatók, és azok, akik huzamosabb ideig külföldön tartózkodtak magasabb PTM értékkel rendelkeznek. A hallgatók valós és vélt tudása közt is lényeges a különbség, ugyanis 2020-ban nagyobb mértékben értékelték túl a diákok a pénzügyi ismereteiket, mint korábban. Ezzel szemben a kitöltő hallgatók közel 80 százaléka kockázatkerülő volt, vagyis annak ellenére, hogy túlértékelik a saját tudásukat mégsem mertnek kockázatot vállalni, aminek akár negatív következménye is lehet, hiszen emiatt lehet nem kezdenek bele olyan pénzügyi tranzakciókba, ami a jólétüket növelhetné. Habár a diákok rendelkeznek egyaránt rövid és hosszútávú célokkal is, a jövedelmi helyzetük sokaknak nem teszi lehetővé, hogy a hosszútávú céljaiknak megfelelően cselekedjenek. A többség éppen ezért a rövidtávú megtakarítási formákat részesíti előnyben, mert számukra fontosabb a likviditásuk megőrzése. Mindkét kutatásban azt találták, hogy a fiatalabb korosztály és a nők jövedelme elmarad az idősebbek és a férfiakéhoz képest, ami egybecseng a külföldi és hazai kutatások megállapításaival. Összevetve az eredményeket több külföldi kutatással, fő különbségként azt találtam, hogy míg itthon leginkább a gazdasági szakon tanulók érik el a legjobb eredményt a pénzügyi kultúrára irányuló teszteken, addig a főként nyugati kutatásokból az látszik, hogy ott a mérnök hallgatók teljesítenek a legjobban. Ezt főként azzal magyarázzák, hogy a mérnökök sokkal jobbak a matematikai tárgyakban, ezáltal jobb megoldóképességgel is rendelkeznek, ami a valós szituációkban kifizetődőbbnek bizonyulnak a pénzügyi ismeretek birtoklásával szemben. Szintén ezzel magyarázzák a nők alul teljesítését is, mivel az eredményeik alapján a nők kevésbé preferálják a matematikát igénylő tárgyakat. A kutatás összességében azt állapította meg, hogy a pénzügyi tájékozottság szintje alig változott, pedig a vizsgált időszakban már nagyobb figyelem irányult a pénzügyi tudatosság fejlesztésére az MNB és az állam programjainak a révén. Ezzel szemben az attitűdök területén pozitív változások voltak megfigyelhetők. A hallgatók magabiztosabbá váltak a pénzügyeik területén, fontosnak tartják, hogy legyenek megtakarításaik, illetve igyekeznek biztonsági tartalékot is képezni. Ahhoz azonban, hogy a hallgatók pénzügyi tudásszintje és kockázatkezelő képessége erősödni tudjon, az oktatás során nagyobb figyelmet kell fordítani a pénzügyi ismeretek oktatásán felül azok gyakorlati alkalmazására, illetve a befektetési és a vállalkozási ismeretek oktatására is. Továbbá a külföldi kutatások eredményét figyelembe véve a matematikát igénylő tárgyak oktatása során célszerű lehet nagyobb figyelmet fordítani a női tanulókra. | |
| 695 | |a befektetés | ||
| 695 | |a felsőoktatás | ||
| 695 | |a koronavírus-járvány (COVID-19) | ||
| 695 | |a megtakarítás | ||
| 695 | |a pénzügyi kultúra | ||
| 700 | 1 | |a Kovács Kincső |e ths | |
| 700 | 1 | |a Sági Dr. habil. Judit |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/41911/1/Szakdolgozat_Gy%C5%91ri%20Benedek_A%20koronav%C3%ADrus%20hat%C3%A1sa%20az%20egyetemist%C3%A1k%20p%C3%A9nz%C3%BCgyi%20tudatoss%C3%A1g%C3%A1ra.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/41911/2/BA_O_Gy%C5%91ri_K%C3%A1roly_Benedek.pdf |z Dokumentum-elérés |