Projektalapú pénzügyi tervezés vállalati fejlesztésű szoftver segítségével
Elmentve itt :
Szerző: | |
---|---|
További közreműködők: | |
Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
Kulcsszavak: | költségvetés tervezése kutatás-fejlesztés pénzügyi tervezés projektkészítés tervezett beruházások |
Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/42132 |
MARC
LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
---|---|---|---|
001 | dolg42132 | ||
005 | 20221111081336.0 | ||
008 | 221111suuuu hu om 000 hun d | ||
040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
041 | |a hu | ||
100 | 1 | |a Prantner Eszter | |
245 | 1 | 0 | |a Projektalapú pénzügyi tervezés vállalati fejlesztésű szoftver segítségével |c Prantner Eszter |h [elektronikus dokumentum] |
520 | 3 | |a A szakdolgozatom témája: Pénzügyi tervezés a vállalati gyakorlatban. A témát a Knorr- Bremse Fékrendszerek Kft. Kutatás-Fejlesztési (K+F) Központjának adatai alapján dolgoztam ki. Azért ezt a témát választottam, mivel már 3 éve a vállalatnál dolgozom gyakornokként, a kontrolling csoportban, ahol ez a tervezés egy egyedi, a felhasználók igényei alapján felépített, saját fejlesztésű szoftver segítségével történik. Ennek kifejlesztésére a kutatás-fejlesztési költségek folyamatos emelkedése, illetve a beruházások számának növekedése miatt volt szükség. Az IT részleg a pénzügyi csoport segítségével egy „Budget TOOL” nevű platformot hozott létre, mely segít a tervezés lebonyolításában. Azóta mind a tervezés formájának változása, mind a folyamatos észrevételek miatt már több kisebb fejlesztést végeztek a programon. A Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. egy több, mint 200 éves múltra visszatekintő német alapítású cégcsoport kecskeméti központú magyar leányvállalata, amely fékrendszerek és ezek alkatrészeinek gyártásával, fejlesztésével és értékesítésével foglalkozik. A Knorr-Bremse cégcsoport két fő területen tevékenykedik, ezek a vasúti jármű, illetve a haszonjárművek divízió, amely utóbbi alá a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. Kutatás-Fejlesztési Központja is tartozik, melynek telephelye a fővárosban található. A K+F részleg nagysága, illetve a földrajzi különbségek miatt a kecskeméti pénzügyi központtal szorosan együttműködve Budapesten is működik egy kontrolling csoport, mely csak a kutatás-fejlesztési költségekkel és beruházásokkal foglalkozik. A szakdolgozat fő célja volt, hogy ismertessem a munkahelyem költségtervezési folyamatát. A K+F Intézet a kecskeméti székhelyű vállalat egyik részlege, ennek következtében az Központnál költségtervezés történik, amely beépül a gyár teljes költségvetésébe. A vállalatcsoport folyamatos növekedése miatt a korábbi (2020 előtt) éves háromszori költség áttervezést felváltotta a kétszeri fő és havi szintű előrejelzés meghatározása. A havonta kalkulált előrejelzések során a kontrollerek az éves költségvetést az elmúlt időszak tapasztalati és a piaci környezet várható mozgása alapján havi szintű bontásban határozzák meg. Az éves tervezés során a költségek megállapítása egyidejűleg költséghely és projekt alapú felosztásban valósul meg. A K+F Intézet a tervezést 2 fő részre bontja: -Beruházás tervezés (értékcsökkenésen keresztül kapcsolódik a költségtervhez): a vásárolni kívánt eszközöket az adott évben futó projektek alapján kell tervezni, előre meghatározva és egész évre pontosan megállapítva, hogy mikor lesz a beruházás megrendelve, kiszámlázva, illetve ezen adatok tudatában kell megadni az aktiválás dátumát. -Költségtervezés: a költség tervezési folyamat szempontjából három részre lehet bontani a főkönyvi hierarchiákat: Személyi jellegű költségek felosztása a CMT (Capacity Management Tool) nevű program segítségével történik, amelyben rögzítésre kerül a projektek megvalósulásához szükséges emberei erőforrás mértéke. Ezek elfogadása, rögzítése után a bérköltség a költséghelyi átlag érték és a szükséges FTE (full time equivalent) szorzatával kerül meghatározásra, például: alkalmazottak alapbére, alkalmazottak kiegészítő fizetése, szakképzési hozzájárulás, oktatás továbbképzés stb. Az értékcsökkenés közvetlenül nem kerül projektszámra, de a tervezés során az új beruházások meghatározásánál itt is fontos szerepet kapnak a projektszámok, például: normál értékcsökkenés szoftver és normál értékcsökkenés egyéb gép stb. Közvetlenül projekthez kapcsolódó költségeknél már a tervezés során egyértelműen meghatározható a projektszám, például: K+F szolgáltatások és K+F alkatrészek felhasználása. A rendszer jövőbeli fejlesztésével lehetőség nyílik a gyakornoki státuszok tervezésére, illetve hallgatói óraszámok rögzítésére, mivel ennek számítására a meglévő platform nem képes. Kutatási módszernek az interjú készítést választottam, ezzel az eszközzel szereztem meg a legtöbb hasznos információt. Interjú alanyaim, akik szemszögéből vizsgáltam a program hasznosságát: az a kontroller, aki először indítványozta a szoftver fejlesztését, a jelenlegi rendszer felelősök és a vállalat csoportvezetői. Az ilyen típusú információ gyűjtés egy kvalitatív kutatási forma, mely minőségi kérdésekre keresi a választ és a szubjektivitásra helyezi a hangsúlyt.A strukturált interjúk során feltártam a rendszer előnyeit és annak hátrányait (fejlesztésre szoruló területeit) egyaránt. | |
695 | |a költségvetés tervezése | ||
695 | |a kutatás-fejlesztés | ||
695 | |a pénzügyi tervezés | ||
695 | |a projektkészítés | ||
695 | |a tervezett beruházások | ||
700 | 1 | |a Gulyás Gabriella |e ths | |
700 | 1 | |a Tasi Péter |e ths | |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/42132/1/Szakdolgozat%20felt%C3%B6lt%C3%A9s%20Prantner%20Eszter%200504.pdf |z Dokumentum-elérés |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/42132/2/Titkos%C3%ADt%C3%A1si%20k%C3%A9relem%20Prantner%20Eszter.pdf |z Dokumentum-elérés |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/42132/3/BA_O_Prantner_Eszter.pdf |z Dokumentum-elérés |