A családpolitikai ösztönző rendszer vizsgálata Magyarországon és nemzetközi szinten
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Családpolitika család családtámogatás EU tagállamok klaszterelemzés visegrádi országok |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/42197 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg42197 | ||
| 005 | 20221111081526.0 | ||
| 008 | 221111suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Szebényi-Jantner Rita | |
| 245 | 1 | 2 | |a A családpolitikai ösztönző rendszer vizsgálata Magyarországon és nemzetközi szinten |c Szebényi-Jantner Rita |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Szakdolgozatomban a családpolitikai ösztönző rendszert vizsgálom mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten. A téma aktualitását tekintve nem is lehetne naprakészebb, ugyanis napjaink fejlett és fejlődő országaiban egyaránt nagy gondot okoz a népességfogyás problémája, melynek megszüntetése érdekében a különböző országok vezetőinek, olyan komplex családtámogatási programcsomagot kell kidolgozniuk, mellyel valóban ösztönzőleg hatnak a gyermekvállalásra. Kutatásom kiemelt célja annak feltárása, hogy az elmúlt 10-12 évben hogyan alakultak az EU tagállamainak családtámogatási indikátorai, az egyes támogatási rendszerek struktúrájukban változtak-e. Feladatom annak bizonyítása, hogy a legtöbb országban a munka és a családi élet összeegyeztetését reprezentáló indikátorok mutatnak fejlődést, valamint azon feltételezés bizonyítása is, hogy a hasonló gazdasági célokkal rendelkező Visegrádi országok családtámogatási programjuk alapján egy homogén csoportba tartoznak. A dolgozatban mindenek előtt bemutatásra kerülnek a demográfiai folyamatok változásai; feltárásra kerül, hogy hazánkban és az EU tagállamaiban, hogyan alakult a népesedést legjobban reprezentáló mutató, a termékenységi ráta értéke, valamint, hogy a társadalomban, milyen változások figyelhetők meg, melyek hatással lehetnek a gyermekvállalásra. A következő fejezet első részében részletesen bemutatásra kerül Magyarország családtámogatási rendszere, valamint a Covid-19 okozta veszélyhelyzet alatt bevezetett családokat érintő intézkedések is. A fejezet második felében a górcső alá kerülnek a Visegrádi országok ellátásai, valamint a nagy családtámogatási múlttal rendelkező Franciaország fő támogatási formája is. Kutatásom elvégzésére a negyedik fejezetben kerül sor, ahol a vizsgálatban használt indikátorok részletes bemutatása és elemzése után egy csoportosító eljárás segítségével, a klaszterelemzés módszerével vizsgálom, hogy az országok, hogyan is csoportosíthatók a rájuk legjellemzőbb támogatási struktúra alapján. A vizsgált indikátorok között szerepel például a GDP arányos támogatás mértéke, a nők kisgyermek melletti munkavállalási aránya, illetve a harmadik gyermek vállalásával elérhető többlettámogatás mértéke is. Elemzésemet követően nem utolsó sorban a konklúziók levonására kerül sor. A különböző adatok vizsgálata után arra az álláspontra jutottam, hogy bár a Visegrádi országok, az általuk nyújtott családtámogatási formák tekintetében hasonlóságot mutatnak, azonban a struktúra felépítésében és összetételében különböznek. Az indikátor adatok összesítő táblázatba foglalása, és annak komplex elemzése után megállapítottam, hogy az EU legtöbb tagállama az utóbbi években valóban a munka és a családi élet összeegyeztetését reprezentáló támogatások tekintetében változott. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a számok, melyek alapján a vizsgálatban szereplő 26 ország közül 20-ban nőtt a kisgyermekes anyák munkavállalási rátája, 23-ban pedig a bölcsődei ellátásban résztvevő kisgyermekek aránya. Az adatok további vizsgálata után megállapítható, hogy vannak országok, amelyek majdnem minden-az elemzésben résztvevő- családtámogatási indikátor tekintetében mutatnak fejlődést, és vannak, amelyek kevésbé törekedtek erre. Véleményem szerint hazánk széles spektrumú családcentrikus intézkedésivel jó úton halad a népességszám növekedésének elérésében. Úgy gondolom, hogy bár mind hazai és nemzetközi szinten fontosak a megszokott támogatási formák, azonban a társadalmi változások megkövetelik a struktúrák átalakítását, személyre szabhatóságát. Úgy vélem, hogy a megfelelő állami szerepvállalás és az új keletű, például a gyermekszám függvényében elérhető lakhatási támogatások, mind olyan befolyásoló tényezők, melyek megfelelő koncepcióban való alkalmazása esetén elérhető a gyermekvállalási kedv valódi növelése. | |
| 695 | |a Családpolitika | ||
| 695 | |a család | ||
| 695 | |a családtámogatás | ||
| 695 | |a EU tagállamok | ||
| 695 | |a klaszterelemzés | ||
| 695 | |a visegrádi országok | ||
| 700 | 1 | |a Sági Dr. habil. Judit |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/42197/1/Szeb%C3%A9nyi-Jantner_Rita_MSC_P%C3%A9nz%C3%BCgy_A%20csal%C3%A1dpolitikai%20%C3%B6szt%C3%B6nz%C5%91%20rendszer%20vizsg%C3%A1lata%20Magyarorsz%C3%A1gon%20%C3%A9s%20nemzetk%C3%B6zi%20szinten.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/42197/2/Szeb%C3%A9nyi-Jantner_Rita_US900M_%C3%96SSZEFOGLAL%C3%81S.pdf |z Dokumentum-elérés |