Autóipari gyártási alkatrészek jóváhagyási folyamatának bemutatása elektronikus felületen és annak fejlesztéséhez való javaslatok
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | folyamat modell folyamatelemzés folyamatfejlesztés minőségbiztosítási rendszer minőségmenedzsment |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/42323 |
| Abstract: | Szakdolgozatomat a Lear Corporation Hungary Kft.-nél írtam, ahol beszállítói minőségbiztosítási gyakornokként dolgozok. Munkám részeként megismertem a „Production Part Approval Process” jóváhagyási folyamatot, melynek lényege, hogy felmérje a szervezet specifikációs követelményeinek való megfelelősséget vevői és mérnöki szemszögből. Ezt a procedúrát egy elektronikus felületen hajtják végre a cégen belül, melyen keresztül végzem feladataimat. Munkám során több alkalommal is észleltem, hogy a jóváhagyási folyamat nem megy végbe olyan gyorsan, mint kellen. Ebből kiindulva kezdtem szakdolgozatomat megírni, hogy folyamat modellezés és javítási szemszögből javaslatokat tegyek az elakadások és lelassulások kiküszöbölése érdekében. Első fejezetben részletes bemutatásra került a PPAP folyamat. Ismertettem milyen esetekben történnek benyújtásaik, milyen elemekre van szükség, hogy az alkatrész jóváhagyásra kerüljön, milyen alátámasztási dokumentumokra van szükség és hogy azokat miként kell bemutatni a vevőszámára. Ezen kívül bemutatásra került a minőségtervezés lépései is, melyeket egy folyamatábrán mutattam be. Második fejezetben a „Part Homologation” rövidített nevén PH rendszert mutattam be melyen keresztül történik a PPAP jóváhagyási folyamat. Az online felületen egy hat lépéses jóváhagyási műveleten kell átmennie a komponenseknek. Első lépésben a PH-t megnyitják, másodikban a szükséges dokumentumokat ellenőrzik, hogy megvannak, harmadikban tervezőmérnökök tekintik meg a termékekre vonatkozó dokumentumokat. Itt eldöntik, hogy szükség van-e laborvizsgálatot csinálni a negyedik lépésnél. A mennyiben nincs rá szükség ezt a lépést kihagyják és az ötödik lépésben további teszteket végeznek a komponenseken, végül a hatodikban végső elbírálás történik. A PH rendszer adatbázisából van lehetőség a munkásnak kimutatásokat kérnie, amit több szűrőn keresztül is megtehet. Említésre kerültek az online felület hiányosságai, melyek az adatok kimutatásában, elérésében, valamint jóváhagyási lapok kitöltésében jelenik meg. Harmadik fejezetben a jóváhagyási procedúra problémáit kvantitatív elemzés segítségével demonstráltam. A PH adatbázisból két évre visszamenőleg lekérdezést kértem, hogy eddig hány alkatrészre nyitattak jóváhagyási folyamatot, jelenleg hol tartana és hány került jóváhagyásra. A kimutatásból kiderült, hogy 2543 komponensnek több mint 50%-a még mindig a kettes fázisban várakozik, míg az azt követő többi fázisban az alkatrészek száma még a 2%-ot sem éri el. Ebből látható, hogy a legnagyobb problémát a kettes fázis jelenti. Amint a folyamatnak sikerült ezen a lépésen átjutnia a többi fázisokban már probléma mentesen mennek végbe az ellenőrzések. A számok alapján jól létható valóban elakadási problémák lehet felfedezni, melyek drasztikusan lelassítják a komponensek értékelését. Ezekből kiindulva kezdtem megoldást keresni a problémára. A negyedik fejezetben megoldásokat kerestem és javaslatokat tettem, hogy miként változtatnék a hat lépéses jóváhagyási folyamaton. Mivel gyakran történnek elakadások a második fázisban, rengeteget ideig a jóváhagyásra váró alkatrészek bent maradnak a rendszerben. Ettől függetlenül a procedúra többi lépését el lehetne végezni, de mivel a jóváhagyás egy lineáris módon megy végbe, mindig várni kell az előző lépésre, hogy befejezésre kerüljön. Mivel a második fázisban csak dokumentumokat ellenőriznek, semmisem akadályozza, hogy a többi lépés dolgozói ne csinálják tesztjeiket. Ezért olyan megoldást gondoltam ki, hogy minden fázis párhuzamosan menjen végbe, így akkor mindegyik jóváhagyási felelős el tudja végezni a saját feladatát anélkül, hogy másra várjon. Ameddig várakoznak a beszállítóra, hogy elküldjék az alátámasztó dokumentumokat a többi lépés is mehet magától. Viszont ennek a változtatásnak lehetnek komplikációi. Vannak alkalmak, amikor a kettes fázisban derülnek ki problémák a komponensekkel kapcsolatban, és ha ezeket nem veszik észre időben, akkor fölöslegesen végezték a munkájukat a többi fázis felelősei, mely elvesztegetett idő és emberi erőforrásba kerülhet. Mindezeket folyamatábrákkal szemléltettem, hogy vizuálisan is lehessen látni miként, megy végbe az eljárás. E mellet más megoldási javaslatokat is tettem, melyek nem a folyamat szempontjából változtatna, hanem kiegészítő funkcióként segítene. Ezek lehetnek információ feltüntetések, több szűrési opció, valamint, hogy a rendszer legyen képes a jóváhagyási lapok kiküldésére. Végezetül az összegzésben visszatekintve a szakdolgozatomra következtetéseket vontam le és kijelentettem, hogy a folyamat tervezési szempontból célomat nem sikerül elérni. Bár sikerült egy megfelelő alternatívát találni a PH-ban történő jóváhagyási folyamat felgyorsítására, kivitelezés szempontjából ez nem megoldható. Mivel egy kényes online felületről beszélünk, melyet globálisan használ a cég, egy ilyen folyamat változás bevezetése komplikációkhoz vezethet a PH rendszerben mely akár a dolgozók minden napi munkáját állíthatja le. Ettől függetlenül más kivitelezhető javaslatokat sikerült találnom melyek segíthetik a kezelőfelületet átláthatóbbá, praktikusabbá tenni. |
|---|