A 2007–2009. évi nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság összehasonlítása a koronavírus járvány által kiváltott 2020. évi válsággal a magyarországi bankok jövedelmezőségére gyakorolt hatása alapján
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | bank(ok) gazdasági válság(ok) jövedelmezőség elemzése jövedelmezőségi mutató(k) koronavírus-járvány (COVID-19) |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/42363 |
| Kivonat: | Dolgozatomban a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó részvénytársasági formában működő hitelintézetek jövedelmezőségét vizsgáltam a 2007-2009-es gazdasági válság és a 2020-as COVID-19 világjárvány okozta gazdasági válság időszakában. Dolgozatom első részében szakirodalmi források alapján a gazdasági válságok megértéséhez szükséges ismereteket foglaltam össze. Bemutattam a gazdasági ciklusok szakaszait, a gazdaság teljesítményének jellemzésére használt gazdasági mutatók gazdasági ciklusokhoz viszonyított csoportosítását. Emellett kitértem a banki működés ciklikus jellegére is. Majd bemutattam a gazdasági ingadozások szemléltetésére gyakran használt aggregált keresleti és kínálati modellt és végül a pénzügyi közvetítő rendszer és azon belül is a bankok gazdaságban betöltött szerepeit. Ezt követően a korábban leírtak alapján bemutattam a két vizsgált gazdasági válságot. A bankok jövedelmezőségének elemzéséhez öt jövedelmezőségi mutatószámot használtam fel: ROE – saját tőke arányos jövedelmezőséget, majd ezt felbontottam a ROI – eszközarányos jövedelmezőség és a tőkeáttételi mutató szorzatára, végül a ROI mutatót tovább bontottam a bevételarányos jövedelmezőség és az eszközök (vagy tőke) forgási sebességének szorzatára, ily módon vizsgálva, hogy milyen tényezők játszhattak szerepet a bankok jövedelmezőségének alakulásában. A mutatószámok meghatározásához szükséges adatok forrása a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a hitelintézeti szektorra vonatkozó idősorok voltak. A mutatók vizsgálatából kiderült, hogy a bankok jövedelmezőségére a pénzügyi eredetű 2007-2009-es válság volt nagyobb hatással. Mélyebb, elhúzódó visszaesést okozva a bankok jövedelmezőségében. Ezzel szemben a koronavírusjárvány hatására kibontakozó gazdasági válság esetén a bankok jövedelmezősége egy jelentős, de a korábbi válsághoz képest kisebb mértékű csökkenése volt megfigyelhető, amit egy hasonló mértékű növekedés követett. A 2007-2009-es válság során a bankok a pénzügyi rendszer zavarai és a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt romló hitelállományuk miatt tevékenységük visszafogására kényszerültek, ezzel tovább mélyítve a recessziót. A világjárvány időszakában a pénzügyi közvetítő rendszer és ennek részeként a bankok kellően stabilnak bizonyultak ahhoz, hogy a gazdaságban betöltött szerepeiken keresztül eszközül szolgálhassanak a gazdaság működésének fenntartásában. A jövedelmezőségük nagymértékű visszaesése, a különadók és a bevezetett hitelmoratórium ellenére sem kényszerültek hitelezési tevékenységük szűkítésére. Így megfelelő pénzellátást és likviditást tudtak biztosítani a megtorpanó gazdaság számára. |
|---|