Fenntarthatósági szempontok megjelenése a turisták döntéseiben
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | fenntartható turizmus fenntarthatóság ökoturizmus szelíd turizmus Turisták turizmus |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/43209 |
| Abstract: | A turizmus ma már az egyik, ha nem a legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazat. Ám amennyire dinamikusan tud növekedni, legalább ugyanolyan dinamikusan tud összeomlani már abban az esetben is, ha a legcsekélyebb negatív hatás éri. Napról-napra növekedik azon családok és egyének tömege, akik megengedhetik maguknak, hogy bizonyos időközönként üdülni menjenek, utazzanak, világot lássanak. Ha önmagáról a turizmusról beszélünk, akkor egy kockázatos gazdasági szegmensről is beszélünk. Ebből kifolyólag egyértelmű, hogy a fenntarthatóság e szegmensen belül mindannyiunk érdeke, mindannyian felelősek vagyunk érte. A fentiek tudatában rá kell jönnünk arra, hogy a turisztikai szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók döntéseit és azok miértjeit elengedhetetlen vizsgálnunk. Különösképpen azért fontos megtudnunk ezeket az ok-okozati összefüggéseket, hogy ezek a későbbiekben turisztikai termékek meghatározásának alapjául szolgálhassanak. Témaválasztásom azért erre a területre esett, mert foglalkoztat és elgondolkodtat a fenntarthatóság, mint fogalom, illetve annak turizmusban közrejátszott szerepe, amely láthatóan egyre erősebbé és szükségesebbé válik napjainkra. Mindemellett, úgy gondolom, hogy értékes információkat nyerhetünk a kérdőíveket kitöltő fiatal felnőttek ökoturisztikai, fenntarthatósági felelősségteljességükről. Ugyanezen kérdőív által betekinthetünk az aktuális alternatív turisztikai trendek alakulására. Továbbá bővíthetjük ismeretünket a turisták döntéseit befolyásoló tényezőkkel, valamint az általuk preferált desztinációkkal kapcsolatban is. Végül, de nem utolsó sorban megtudhatjuk, hogyan tájékozódik az egyes korosztály a jelen világ turisztikai, vagy éppen nem turisztikai történéseiről, fejleményeiről. A fenntarthatóság turizmusban való szerepe egészen az 1980-as évekig nyúlik vissza. A 21. században pedig már nélkülözhetetlen, hogy felismerjük a turizmus negatív hatásait is és valamilyen módon kezeljük azokat, tegyünk ellene. A 20. században számos tanulmány, értekezés íródott a fenntartható turizmus elveiről, melyeket mind a mai napig alapelvekként, útmutatókként használunk, például a Manilai nyilatkozat (World Tourism Organisation, 1980) vagy az Acapulco Documents (World Tourism Organisation, Acapulco Document, 1982). Szintén megfigyelhető és ebből levonható az a következtetés, hogy a turizmus nemzetközi szintű rohamos fejlődése eredményezte azt, hogy napjainkra a fenntartható szempontok betartása és/vagy betartatása elengedhetetlen. Ugyancsak érdemes említést tenni az 1992-es Föld Csúcsról, amely Rio de Janeiroban került megrendezésre Környezet és Fejlődéskonferencia néven. Ezen a 3 nagy volumenű találkozón többek között országok képviselői, civil társadalom tagjai és nem kormányzati szervek is részt vettek. A csúcson létrehozott Agenda 21 program leírja, hogy a szegénységet, az egyenlőséget, az életminőséget, valamint a globális környezetvédelem kérdéseit párhuzamosan kell vizsgálni a gazdasági, társadalmi és környezeti megfontolásokkal (Faragó, Bulla, & Nathon, 1992). |
|---|