Kényszerbeteg diákok az iskolában
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | iskola kényszerbetegség mentálhigiénia OCD pedagógia zavar(ok) |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/43402 |
| Abstract: | Szakdolgozatom célja, hogy felhívja a figyelmet a kényszerbeteg (OCD-s) gyermekek helyzetére az iskolában annak érdekében, hogy mielőbb segítséget kaphassanak és elindulhassanak a gyógyulás útján. Felvetésem az volt, hogy ebben a tanárok is segíthetnek az iskolában. Kutatásom során azokra a kérdésekre kerestem a választ, hogy mit tehetnek a pedagógusok, hogy hamarabb felismerjék a betegséget, van-e egyáltalán szerepük ebben Miként befolyásolja a kényszerbetegség a diákok teljesítő képességét az iskolában és miként hat az OCD a szociális életükre. Kutatásom során strukturált interjúkat készítettem pedagógusokkal, iskolapszichológusokkal és pszichológusokkal, pszichiáterekkel. A válaszok szerint a betegség tünetei nem feltétlenül jelennek meg az iskolában, de vannak jelek melyekből következtetni lehet a betegségre. Ugyan az OCD-s gyermekek szorongási szintje jóval magasabb az átlagnál, kognitív képességeit a betegség ebből a szempontból nem befolyásolja. Súlyos esetekben a kényszer maga azonban okozhatja a tanulmányi eredmények romlását. Szintén súlyossági foktól függ, hogy az OCD-s gyermek mennyire visszahúzódó, kényszercselekedetei mennyire zavarják a társas kapcsolatok kialakításában és ápolásában[T1] . A kényszerbetegség prevalenciáját tekintve az emberiség 2-3%-a érintett a betegségben, ezért úgy gondolom, hogy nem elhanyagolható, hogy ezen betegséggel is foglalkozzanak az iskolában. Ennek okán ösztönözném a tanári, pedagógiai hivatásban dolgozókat, hogy a lehetőségeikhez mérten fejlesszék magukat mentálhigiéniás témakörben, hogy ők is segíthessék a betegség felismerését vagy az ezzel való küzdelmet egy diák életében. Továbbá, ha van rá lehetőség, éljenek az iskolapszichológus jelenlétével, küldjék el a gyermekeket egy-egy beszélgetésre, hívják meg az iskolapszichológusokat csoportos órákra, közös programokra még akkor is, ha látszólag senkivel kapcsolatban nem észlelnek problémát. |
|---|