A labdarúgó Európa-bajnokságok hatásainak vizsgálata különböző számú rendező országok esetében
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | Európa-bajnokság fenntarthatóság gazdasági hatások népszerűség változó számú rendező országok |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/43453 |
| Abstract: | A 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságot a tervek szerint 12 városban rendezték volna meg Európa-szerte, végül a járvány miatt csak 11 városban. A szakdolgozatomban vizsgálni szeretném, hogy a turizmus szempontjából (fenntarthatóság; a bajnokság, mint turisztikai termék), mennyire különbözött a több országban rendezett kiemelt esemény az általában 1 maximum 2 országban rendezett elődeitől. Fontosnak gondolom azt, hogy amennyiben ez a koncepció fenntarthatóságilag jobb megoldás a környezetünk számára és a bajnokság turizmusban betöltött szerepét sem csökkenti régebbi bajnokságokhoz viszonyítva, abban az esetben ezt a fajta elgondolást támogatni kell. A szakdolgozatomban összehasonlításképp a 2012-es ukrán-lengyel közös rendezésű EB, valamint a 2016-os francia EB-t szeretném alapul venni. A dolgozatom elkészítésekor, azért ezeket a rendezvényeket választottam összehasonlítási alapként, mert fontosnak gondoltam, hogy ne csak a 2016-os Európa-bajnoksággal hasonlítsam össze a 2020-as eseményt, hiszen rendezés szempontjából és az ezáltal okozott hatásokban, fontos különbséget tennünk, aközött, hogy egy, kettő vagy akár 11 ország a rendezője egy ilyen megasportrendezvénynek. A dolgozatomat a sportrendezvények rendezési módjainak bemutatása után, három fő részre osztanám, ahol a különböző rendezési módoknak köszönhető eredményeket szeretném bemutatni az alábbi területeken: fenntarthatóság; a bajnokság népszerűségének alakulása; turizmusra gyakorolt hatása a szállodák teljesítményét vizsgálva |
|---|