Hatékonyabb az a kríziskommunikáció, ami közösségi média felületén történik, mint ami bármely más felületen?
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | esettanulmány közösségi média kríziskommunikáció ruhamárkák válságkommunikáció |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/43616 |
| Kivonat: | A dolgozatomban megvizsgálom többek között az Abercrombie & Fitch krízisének kiváltó okát, ismertetem, hogy a cég milyen következményekkel szembesült, kríziskommunikációját és annak sikerességét. A továbbiakban a H&M 2018-as válságára térek ki, amit egy gyermek pulóver okozott, melyen az a felirat volt látható, hogy \"A legmenőbb majom a dzsungelben\" és ezt egy sötét bőrű kisgyermekkel reklámozták. Ennek következtében pedig a H&M-et rasszizmussal vádolták. Bemutatom, hogy a H&M milyen kríziskommunikációs stratégiát választott, valamint, hogy az embereket ez milyen módon befolyásolta a H&M-mel szembeni vásárlási szokásaikban. Ezután a Tommy Hilfiger azon krízise következik, amelyet egy alaptalan pletyka okozott, miszerint ő csak gazdag fehéreknek szánta ruháit. Hilfiger sose mondta ezt, mégis sokan elhitték. Ismertetem, hogy Hilfiger milyen kríziskommunikációs eszközöket használt és azoknak mennyire lett meg az eredménye. Az ezt követőkben a Nike azon botrányára térek ki, amikor Zion Williamson sztár kosaras, Nike cipőt viselt a kosár mérkőzése alatt, amely hirtelen szétszakadt és sérülést okozott ezzel a játékosnak. Bemutatom, hogy milyen hatással volt ez a cégre, és hogy milyen kríziskommunikációt alkalmaztak. A következő botrány a Calvin Klein 2019-es esete, amikor egy reklámjukban Bella Hadidot és Lil Miquela-t alkalmazzák, akik a videó végén csókolóznak. Egyesek úgy gondolják, hogy ez a hirdetés tökéletes példája a queerbaiting-nek, ami, egy olyan marketingtechnika, amelyben az alkotók utalnak rá, de nem ábrázolják az azonos neműek romantikáját vagy más LMBTQ+ reprezentációt és ez sokaknak nem tetszett. Bemutatom, hogy hogyan és milyen kríziskommunikációs stratégiával kezeli a helyzetet a Calvin Klein. A következőkben a SHEIN azon botrányairól írok, amikor 2019-ben olyan muszlim imaszőnyegekre emlékeztető szőnyegeket árult, amelyeken olyan leírások szerepeltek, mint a \"rojtszőnyeg” és amikor néhány nappal később újra a központba került a SHEIN, az áruházában megtalálható és megrendelhető horogkereszt medálos nyaklánc miatt. Ismertetem, hogy a cégnek milyen következményekkel kellett szembenéznie, mennyire befolyásolták ezek az esetek a vállalat bevételét és hogy milyen kríziskommunikációt alkalmazott a SHEIN. A dolgozatom végén ennek az 5 márkának az esettanulmánya alapján következtetéseket vonok le, összegzem a leírtakat és válaszolok a dolgozatom elején feltett kérdésre miszerint „Hatékonyabb az a kríziskommunikáció, ami közösségi média felületén történik, mint bármely más felületen ” |
|---|