Vállalati válságkezelés
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | állami támogatások energiaválság infláció innováció kis- és középvállalkozás - KKV koronavírus-járvány (COVID-19) pénzügyi mutatók vállalati válság vállalatvezetők válságkezelés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/43619 |
| Abstract: | 2022-ben már nem az első, globális hatású válsággal kell szembenéznie a világnak. Ezen idő alatt közelről figyelemmel követtem, amint a környezetemben működő vállalkozásoknak folyamatosan innovatívan kellett reagálniuk az elmúlt évek kihívásaira. A válságmenedzselés tapasztalataiból arra következtethetünk, hogy a vállalatoknál megjelenő krízis hátterében általában sokrétű probléma áll, hiszen egyszerre kell javítania a pénzügyi, stratégiai, jövedelmezőségi és piaci helyzetén is. Kutatásom során törekedtem minél többet megtudni a válságmegelőzésről, - és kezelésről elérhető szakirodalomban ajánlott technikákról majd, a KSH és más korábbi kutatómunkák statisztikai adatfelméréseire, illetve személyes interjúimra támaszkodva értékeltem az elméleti modellek, a pénzügyi mutatók és válságkezelési stratégiák gyakorlati használatát. Vállalatok vezetőivel készített interjúk során személyes történeteik is részét képezték a kvalitatív adatgyűjtésnek. Dolgozatom fő hipotéziseként párhuzamokat kerestem az elméleti válságkezelés szakirodalmában fellelhető és a gyakorlatban jól bevált stratégiák között. A vizsgálatom eredményei azt mutatják, hogy különösen a magyar kis, - és középvállalkozások körében nincsen érvényben egy határozott válságmenedzselési stratégia. A kihívásokra érkező reakciókat inkább a vezetői improvizáció, tapasztalat vezérli. Ugyan eltérő tudatossággal, de érvényben vannak azok az elemek, melyek összefoglalásából a vállalati kríziskezelés szakirodalma táplálkozik. Ezen kívül arra is kerestem a választ, hogy a kis, - és középvállalkozások helyzetének elemzése során használnak-e különféle pénzügyi mutatókat, illetve ezeknek az eredményei befolyásolják-e a döntéseiket. A feltételezésemmel ellentétben a pénzügyi mutatókat nem minden vállalkozás használja egy válság előrejelzésére, más eszközökkel azonban folyamatos visszatekintő elemzést folytatnak, hogy felkészülhessenek a jövő kihívásaira. Végül arra a harmadik hipotézisre kerestem a kutatásom során igazolást, hogy a válságok idején az említett vállalkozásokat nagyban segítik az állami támogatások (például a kedvező hitelkonstrukciók, a fizetési moratórium, vagy a munkahelymegőrző támogatás). A környezetemben működő vállalkozások jövőképére ezen eszközök nem gyakoroltak számot tevő hatást. Az érintettekkel ápolt jó kapcsolat, a kommunikáció szerepe és a megfelelő cash-flow menedzsment azonban annál inkább döntő tényezők a vállalatok életében. |
|---|