A multi-level marketing megítélése a huszonévesek körében
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | 21. század multilevel marketing |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/43623 |
| Abstract: | Tizedikes gimnazista korom óta átlagosan havonta kapok idegenektől olyan megkereséseket a közösségi média felületein sablonüzenetek formájában, melyek szabad életet és anyagi függetlenséget ígérnek. A közös pont ezekben az üzenetekben, hogy multi-level marketing cégek ügynökeitől érkeznek, akik embereket próbálnak toborozni a csapatukba. A kutatásom során arra a kérdésre próbáltam keresni a választ, hogy egyrészről mit lehet tudni az MLM-ről, és az MLM ügynökök által gyakran hangoztatott ígéretek mennyiben fedik a valóságot, másrészről meg, hogy a rendszer egyik fő célközönsége a munkaerőpiacra épp kilépő huszonéves korosztály mit gondol az MLM-ről, és nyitottak lennének-e a rendszer kipróbálására. Előzetesen arra számítottam, hogy a korosztályom elutasító az MLM-mel kapcsolatban. A kutatásom első részében, a szakirodalmi áttekintés során az volt a célom, hogy egy átfogó képet adjak az MLM-ről, ennek keretében bemutattam a rendszer kialakulását és működését, és megvizsgáltam a rendszerrel kapcsolatos kritikák igazságtartalmát. Ezután a primer kutatásom során a huszonévesek véleményére voltam kíváncsi, ezt egy kérdőíves vizsgálattal próbáltam kideríteni, melyben 155 ember vett részt. A kutatás befejezése után elmondható, hogy az eredmények az általam vártak alapján alakultak. A szekunder kutatásom arra derített fényt, hogy a sok hangzatos ígértet valóban túl szép, hogy igaz legyen, és az MLM-mel foglalkozók döntő többsége (minden általam talált kutatás esetében 90% feletti volt ez az arány) veszteségesen működik. A primer kutatásom konklúziójaként azt lehet mondani, hogy a huszonéves korosztály – legalábbis a tanultabb rétege, akik részt vettek a kutatásban – meglehetősen elutasító a multi-level marketinggel szemben, mely többek között a rossz toborzási módszereknek, a túlárazott termékeknek és a rendszer általános rossz megítélésének köszönhető. |
|---|