Szervezeti kommunikációs változások a COVID-19 világjárványt követően

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Szűcs Tünde
Other Authors: Zelena Dr. András
Format: Thesis
Kulcsszavak:emberi kommunikáció
interperszonális kommunikáció
kommunikáció az üzleti életben
koronavírus-járvány (COVID-19)
szervezeti kommunikáció
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/43687
Description
Abstract:A TDK dolgozat fő vizsgált kérdése a kereskedelmi vállalkozásokban észlelhető szervezeti kommunikációs struktúra átalakulása a 2019-ben megjelent COVID-19 világjárvány hatására. A kérdéskört több szempontból is vizsgálva, kvalitatív kutatási módszerek segítségével elemezve a témakört. Bevezetésként a COVID-19 elterjedésével kialakuló pszichológiai trendek körülírása a szervezeti kultúrákban és az erre adott munkáltatói és munkavállalói reakciók összesítése a magyar kereskedelmi/logisztikai szektorban. A kapcsolódó szakirodalom segítségével a korábbi szervezeti kommunikációban fellelhető általános mintázatok alakulásának összehasonlítása a jelenlegi trendekkel. A fenti következtetések igazolása minden olyan újonnan megjelent trenddel összefüggésben, amely a munkaerőpiaci szereplők rendszeres kommunikációjában és támasztott igényeiben megjelenik (otthoni munkavégzésre vonatkozó igények vs. irodai jelenlét, rövidített munkahét vs. teljes munkaidő megjelenése stb.) A szervezeten belüli- és kívüli kommunikáció átterelődése az online térbe, és ennek különböző összefüggései a munkahatékonyság és az emberi kapcsolatok vonatkozásában. A vezetői kommunikációban kialakult nehézségek az állandóan változó körülmények hatására és a naponta változó jogi szabályozásoknak való megfelelőség. Az új munkavállalók beilleszkedési nehézségei az online kommunikációs struktúra és távolság következtében. A fentiekre vonatkozóan hiteles interjúk és megfigyelések eszközének bevonása a kutatásba. A dokumentumok elemzését követően ésszerű következtetések a változások jellegére, és a kialakult üzleti kommunikációs trendekre vonatkozóan. A végső következtetés tartalmazza majd a kutatás során feltárt eredmények társadalmi hatásait, a munkáltatói és munkavállalói oldalon érzékelhető változásokat és azokat a következtetéseket, amelyek a jövőben elképzelhetőek a fentiek figyelembevételével.