Az Európai Unió romaintegrációs stratégiáinak kommunikációja és a magyarországi roma társadalomra gyakorolt hatása
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Európai Unió kommunikációs stratégia negatív diszkrimináció roma közösség társadalmi integráció |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/43704 |
| Kivonat: | Dolgozatomban az Európai Unió által kidolgozott és érvénybe léptetett romaintegrációs stratégiákat, illetve azoknak kommunikációját vizsgálom. A legfőbb kérdéskör, amely köré az egész kutatásomat építem, hogy ezek a tematikus metódusok milyen hatást gyakorolnak a Magyarországon élő roma közösség mindennapjaira Segítik vagy éppen gátolják-e egy hátrányos helyzetben lévő kisebbség magyar társadalomba való integrálását Továbbiakban feladata-e a magyarországi roma értelmiségnek fellépni a napjainkban is szembeötlő negatív diszkrimináció ellen, amely célzottan találja telibe kisebbségük hátrányos helyzetben lévő tagjait Az előbb említett kérdésekre történelmi visszatekintések és aktualitások vizsgálatával egyaránt igyekszem megtalálni a választ. Kutatásom során magyar és idegennyelvű szakirodalmat, illetve az Európai Unió hivatalos kiadványait, közleményeit, publikációit is felhasználtam. Mindemellett a szakmai és életútinterjúk során készséggel rendelkezésemre álló interjúalanyaim beszámolói által további hasznos, rendkívül informatív, olykor váratlan tudnivalók és tények birtokába kerültem, melyeket beleépíthettem dolgozatomba. A tanulmány elkészítése során Juhász Miczura Mónika magyar roma énekesnő, Balogh Rodrigó rendező-színész és a Független Színház vezetője, valamint Bernáth Gábor médiakutató és a Roma Sajtóközpont alapítója volt segítségemre. Ők mindannyian olyan roma értelmiségiek, művészek, vagy éppen pályájuk jelentős részét negatív diszkriminációt elszenvedett romák között töltő szakemberek, akik zászlójukra tűzték, hogy fellépnek a strukturális rasszizmus destruktív fenoménja ellen. Úgy gondolom, a személyes érintettségből származó tapasztalatok épp olyan jelentőségteljesek, mint a hivatalos, döntéshozó szervek állásfoglalásai, voltaképpen így kaphatunk valósághű képet a jelenleg is fennálló szituáció körülményeiről. A kutatás során megmutatkozó eredmények meglehetősen ambivalens képet festenek a Magyarország lakosságát behálózó és azon aktuálisan uralkodó állapotokról. Úgy tűnik, a felvetődő problémák és kérdések sokkal árnyaltabbak, mint azt elsőre gondolnánk, hiszen az Európai Uniós koncepciók nem minden esetben bizonyulnak effektívnek a strukturális rasszizmus térhódításával szemben. Mindazonáltal dolgozatommal nem titkolt célom utánajárni és feltérképezni a magyarországi romák integrációs státuszát minden pozitívumával és megpróbáltatásával egyaránt. |
|---|