Svájc integrációs törekvései
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | EFTA FTA gazdasági integrációk Svájc szabadkereskedelem |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/43840 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg43840 | ||
| 005 | 20230420135234.0 | ||
| 008 | 230420suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Csipke-Havasi Andrea | |
| 245 | 1 | 0 | |a Svájc integrációs törekvései |c Csipke-Havasi Andrea |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Svájc kis mérete ellenére a világ leggazdagabb országainak egyike, amely az elmúlt évtizedekben sikeresen integrálódott a világgazdaságba és az egyre nagyobb jelentőséggel bíró globális értékláncokba egyaránt. Mára az EFTA-egyezményen és az Európai Közösséggel kötött egyezményen kívül 33 szabadkereskedelmi megállapodásban vesz részt. Ezek nagy részét az EFTA keretein belül kötötték, ugyanakkor Svájc mindig is fenntartotta magának a jogot arra, hogy amennyiben érdekei úgy kívánják, az EFTA nyújtotta kereteken kívül is köthessen kereskedelmi egyezményeket. Az Európai Közöséggel 1972-ban kötött bilaterális megállapodást követően mindössze négy ország esetében került sor közvetlen, EFTA-n kívüli kétoldalú egyezmény megkötésére. Ezen országok pedig a Feröer-szigetek, Japán, a Kínai Népköztársaság, majd a Brexitet követően az Egyesült Királyság. A dolgozat célja annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy vajon miért éppen ezzel a négy országgal kötött Svájc bilaterális szabadkereskedelmi megállapodást. Mik voltak a mozgatórugók ezen egyezmények mögött és milyen gazdasági érdek(ek) elérésének célja vezérelte Svájcot a szerződések megkötésére. Ezen túl a szerző arra is keresi a választ, hogy a kérdéses szabadkereskedelmi megállapodások mennyire bizonyultak sikeresnek, vajon sikerült-e Svájcnak elérnie a célját a szerződésekkel. A válaszhoz röviden összefoglaljuk Svájc gazdasági-történeti fejlődését a 19. század második felétől kezdődően. Megismerjük, mely tényezők állnak Svájc gazdasági sikerei mögött, melyek a legjelentősebb külkereskedelmi partnerei, hogyan alakultak külkereskedelmi mutatók az 1990-es évektől napjainkig. Ezt követően áttekintjük Svájc integrációs törekvéseit és szabadkereskedelmi megállapodásait, különösképpen a négy EFTA kereteken kívül kötött szerződést és azok hatásait elemezzük részletesen. Zárásképpen pedig a dolgozat arra is megpróbál rámutatni, mi lehet a jövőbeli irány, milyen megállapodásokban vehet részt Svájc a közeljövőben. | |
| 695 | |a EFTA | ||
| 695 | |a FTA | ||
| 695 | |a gazdasági integrációk | ||
| 695 | |a Svájc | ||
| 695 | |a szabadkereskedelem | ||
| 700 | 1 | |a Majoros Dr. Pál |e ths | |
| 700 | 1 | |a Szabó Gyula |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/43840/1/Szakdolgozat_hitelesitett.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/43840/2/Csipke-Havasi%20Andrea%20-.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/43840/3/b%C3%ADr%C3%A1lat_Csipke-Havasi%20Andrea.pdf |z Dokumentum-elérés |