„Nincs időm olvasni” – kihívás, avagy hogyan lehet eladni az olvasást
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | fogyasztói magatartás marketing marketingkommunikáció olvasás olvasási szokások |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/43864 |
| Abstract: | Az olvasás javítja a mentális egészséget, fejleszti a kreativitást, és elősegíti az intelligencia fejlődését. Legyen szó egy regényről, egy önéletrajzi műről, vagy akár egy verseskötetről, minden történet hozzánk tesz valamit. Az olvasás segítségével utazhatunk az Orient expresszen, kijárhatjuk a Roxfortot, élhetünk a mában, de visszamehetünk 1984-be, vagy a még el nem érkezett jövőbe. Bepillantást nyerhetünk idősek, fiatalok, nők és férfiak életébe egyaránt. Elutazhatunk a világ minden pontjára, akár olyan messzire is, ahol a folyami rákok énekelnek. A XXI. században már egyre kevesebben olvasnak, vagy vásárolnak könyveket. De mióta nem olvasunk, mióta nem szánunk időt arra a tevékenységre, ami egyszerre szórakoztató és hasznos? A digitalizáció lehet az egyik oka annak, hogy a magyarok többsége nem olvas, vagy az időhiány? Kutatásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy miként lehet az olvasást megszerettetni a fogyasztókkal. A dolgozatom első felében szekunder kutatást végeztem arról, hogy Magyarországon miért olvasnak olyan kevesen, illetve, hogy ennek mi lehet az oka. Kutatásom során bemutatom azt is, hogy milyen mértékben nem olvasnak a magyarok, illetve, hogy a magyar könyvpiac honnan indult és meddig jutott el az évek során. A szekunder kutatásomhoz rendelkezésemre álltak a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete által végzett kutatások és a KSH statisztikáin alapuló ábrák és táblázatok. Szekunder kutatásom második része az olvasásnépszerűsítésére koncentrál. Bemutatom a „Nincs időm olvasni kihívás” -t, és a magyarországi olvasásnépszerűsítő mozgalmakat. Az olvasásnépszerűsítés legnagyobb szereplőinek, a könyvkereskedők és a könyvkiadók kampányait is elemeztem a Libri-Bookline Zrt. segítségével. Dolgozatom primer kutatásában kérdőíves kutatást végeztem, melyet 1300 fő töltött ki. A kérdőívemben arra voltam kíváncsi, hogy a fogyasztók hogyan gondolnak manapság a könyvekre, olvasnak-e még, illetve, hogy mivel lehet őket meggyőzni, hogy megszeressék az olvasást. Fő kutatási kérdésem az volt, hogy a XXI. század embere milyen motivációból olvas. Kutatásom eredményeképp, betekintést kaphatunk abba, hogy a digitalizáció és a felgyorsult világ mennyit tesz hozzá ahhoz, hogy manapság egyre kevesebb olvasó van. Megtudhatjuk, hogy milyen módszerek szükségesek ahhoz, hogy valaki olvasóvá váljon, valamint javaslatot teszek arra, hogy miképpen lehetne több nem olvasóhoz eljuttatni az olvasás szeretetét. |
|---|