Oroszország és Kína gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | gazdasági kapcsolatok katonapolitika kereskedelmi kapcsolatok kína Oroszország politikai gazdaságtan világgazdaság |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/43868 |
| Kivonat: | A történelem során számtalanszor figyelhettünk meg országok közötti szövetségi rendszereket, melyek célja az egymás közti viszonyok rendezése volt. A 20. században a politikai, katonai és gazdasági együttműködések többségben szoros kötelékben álltak egymással. Napjainkban azonban ez a rendszer megváltozott, az együttműködési formák széles skálája jelent meg, melyek tagsága nem feltétlen igényli a legtöbb területen - gazdasági-katonai-politikai - egyetértést. Oroszország és Kína az elmúlt 20 évben folyamatosan fejlesztette a közvetlen egymás közötti kapcsolatait, valamint azokat az együttműködési formákat, melyekben az elkövetkezendő évtizedekben potenciált látnak. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogyan hat a két ország kapcsolata egymásra, a világgazdaság jelenlegi és elkövetkezendő évek állapotára.A dolgozatomban a következő hipotéziseket határoztam meg, melyre keresem a válaszokat.I. Az országok közötti kapcsolatokban Kína tölti be a domináns szerepetII. Közép-Ázsiának kiemelkedő szerepe van a kapcsolatokbanIII. Az országoknak növekedni fog a szerepe az átalakuló világrendbenIV. Oroszország és Kína kölcsönösen egymás legfontosabb gazdasági partnereiV. Oroszországnak fontosabb a kapcsolat, mint Kínának A fenti hipotézisek megválaszolásához, a dolgot fejezeteiben kitérek az országok közötti együttműködési formákra és azok helyszíneire, a közöttük lévő versenyre, a közvetlen kereskedelemre, valamint a működő tőke befektetésekre.Oroszországnak és Kínának is törekvése a XXI. században betöltött világgazdasági szerepe növelése, melyet az együttműködési formák, a közös kapcsolatokrendszerek fejlesztésével próbálnak elérni. A világgazdaság a két ország kapcsolatát figyelemmel követi, azonban a kapcsolatok közül Kína emelkedik ki, mint domináns szereplő. Oroszország regionális hatalom, Kína azonban világhatalom. A kapcsolatokban a két ország közötti hatalmas gazdasági, fejlettségi szint különbségei kihatnak a kapcsolat apró részeire, melynek következménye minden esetben az, hogy Oroszország a „másodhegedűs” szerepet tölti be, melyre Moszkva rossz szemmel tekint.A közép-ázsiai régióban Kína legfontosabb partnere Oroszország. Azonban, ha a világ összes országához viszonyítanánk, közel sem lenne így. Pekingnek érdeke jó kapcsolatot ápolnia Oroszországgal, mert jelentős az általuk beszerzett szénhidrogén mennyisége, de fontos megjegyezni azt is, hogy a régió többi országával is alakít ki kapcsolatokat az ország annak érdekében, hogy kisebb mértékben függjön egy-egy országtól. Kínának Oroszország, a fogyasztási cikkek átlagos piaca, hasonlóképp, mint a világ összes többi országa. Moszkva szempontjából más a helyzet. Gazdaságának toronymagasan legfontosabb partnere Kína. Az importcikkek mellett meghatározók a befektetések is, főleg abban az időszakban, amikor Oroszországnak romlik a kapcsolata a nyugati országokkal. Kína támogatja Oroszországot hitelekkel, hogy a gazdasági szankciók következményei enyhüljenek, de közvetlen katonai támogatásokat nem nyújt, mert célja elsősorban saját gazdaságának fejlesztése és, ha az oroszokat ilyen módon támogatná a nyugati szankciók őt is sújtanák. Összességében elmondható, hogy a két ország kapcsolata mindkét oldalról stratégiai fontosságú, céljuk egymás segítése a kialakuló új világrendben, de bizonyos kérdésekben – melyekben a közös egyetértés eredményeképp veszélyeztetnék a másik országot – nem értenek egyet. |
|---|