Oroszország és Kína gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | gazdasági kapcsolatok katonapolitika kereskedelmi kapcsolatok kína Oroszország politikai gazdaságtan világgazdaság |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/43868 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg43868 | ||
| 005 | 20230420135318.0 | ||
| 008 | 230420suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Megyes Péter | |
| 245 | 1 | 0 | |a Oroszország és Kína gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai |c Megyes Péter |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A történelem során számtalanszor figyelhettünk meg országok közötti szövetségi rendszereket, melyek célja az egymás közti viszonyok rendezése volt. A 20. században a politikai, katonai és gazdasági együttműködések többségben szoros kötelékben álltak egymással. Napjainkban azonban ez a rendszer megváltozott, az együttműködési formák széles skálája jelent meg, melyek tagsága nem feltétlen igényli a legtöbb területen - gazdasági-katonai-politikai - egyetértést. Oroszország és Kína az elmúlt 20 évben folyamatosan fejlesztette a közvetlen egymás közötti kapcsolatait, valamint azokat az együttműködési formákat, melyekben az elkövetkezendő évtizedekben potenciált látnak. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogyan hat a két ország kapcsolata egymásra, a világgazdaság jelenlegi és elkövetkezendő évek állapotára.A dolgozatomban a következő hipotéziseket határoztam meg, melyre keresem a válaszokat.I. Az országok közötti kapcsolatokban Kína tölti be a domináns szerepetII. Közép-Ázsiának kiemelkedő szerepe van a kapcsolatokbanIII. Az országoknak növekedni fog a szerepe az átalakuló világrendbenIV. Oroszország és Kína kölcsönösen egymás legfontosabb gazdasági partnereiV. Oroszországnak fontosabb a kapcsolat, mint Kínának A fenti hipotézisek megválaszolásához, a dolgot fejezeteiben kitérek az országok közötti együttműködési formákra és azok helyszíneire, a közöttük lévő versenyre, a közvetlen kereskedelemre, valamint a működő tőke befektetésekre.Oroszországnak és Kínának is törekvése a XXI. században betöltött világgazdasági szerepe növelése, melyet az együttműködési formák, a közös kapcsolatokrendszerek fejlesztésével próbálnak elérni. A világgazdaság a két ország kapcsolatát figyelemmel követi, azonban a kapcsolatok közül Kína emelkedik ki, mint domináns szereplő. Oroszország regionális hatalom, Kína azonban világhatalom. A kapcsolatokban a két ország közötti hatalmas gazdasági, fejlettségi szint különbségei kihatnak a kapcsolat apró részeire, melynek következménye minden esetben az, hogy Oroszország a „másodhegedűs” szerepet tölti be, melyre Moszkva rossz szemmel tekint.A közép-ázsiai régióban Kína legfontosabb partnere Oroszország. Azonban, ha a világ összes országához viszonyítanánk, közel sem lenne így. Pekingnek érdeke jó kapcsolatot ápolnia Oroszországgal, mert jelentős az általuk beszerzett szénhidrogén mennyisége, de fontos megjegyezni azt is, hogy a régió többi országával is alakít ki kapcsolatokat az ország annak érdekében, hogy kisebb mértékben függjön egy-egy országtól. Kínának Oroszország, a fogyasztási cikkek átlagos piaca, hasonlóképp, mint a világ összes többi országa. Moszkva szempontjából más a helyzet. Gazdaságának toronymagasan legfontosabb partnere Kína. Az importcikkek mellett meghatározók a befektetések is, főleg abban az időszakban, amikor Oroszországnak romlik a kapcsolata a nyugati országokkal. Kína támogatja Oroszországot hitelekkel, hogy a gazdasági szankciók következményei enyhüljenek, de közvetlen katonai támogatásokat nem nyújt, mert célja elsősorban saját gazdaságának fejlesztése és, ha az oroszokat ilyen módon támogatná a nyugati szankciók őt is sújtanák. Összességében elmondható, hogy a két ország kapcsolata mindkét oldalról stratégiai fontosságú, céljuk egymás segítése a kialakuló új világrendben, de bizonyos kérdésekben – melyekben a közös egyetértés eredményeképp veszélyeztetnék a másik országot – nem értenek egyet. | |
| 695 | |a gazdasági kapcsolatok | ||
| 695 | |a katonapolitika | ||
| 695 | |a kereskedelmi kapcsolatok | ||
| 695 | |a kína | ||
| 695 | |a Oroszország | ||
| 695 | |a politikai gazdaságtan | ||
| 695 | |a világgazdaság | ||
| 700 | 1 | |a Majoros Dr. Pál |e ths | |
| 700 | 1 | |a Róbertné Laposa |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/43868/1/SZAKDOLGOZAT_V%C3%89GLEGES.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/43868/2/Megyes%20P%C3%A9ter.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/43868/3/K%C3%BCls%C5%91%20b%C3%ADr%C3%A1lat.pdf |z Dokumentum-elérés |