Nálad célba ér? A Munch, mint startup marketingkommunikációja az egyetemisták körében
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | élelmiszerpazarlás kutatás marketing marketingkommunikáció Munch startup Z gereráció |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/43881 |
| Abstract: | A témám kiválasztása során több szempontot is figyelembe vettem. Úgy érzem, hogy napjainkban egyre több fiatal dönt úgy, hogy saját vállalkozást szeretne indítani. Nagyon érdekesnek találtam a startupok világát és azokat az egyedi és újító megoldásokat, amikkel előrukkolnak. Szakdolgozatom témájának egy olyan startupot választottam, amit több szempontból is közel érzek magamhoz. A Munch egy magyar egyetemisták által alapított startup, ami az élelmiszerpazarlás problémájára kínál részleges megoldást olyan módon, hogy lehetőséget ad arra, hogy azokat az élelmiszereket, amiket már a különböző vendéglátóegységek nem tudnak felhasználni a fogyasztók meg tudják vásárolni kedvezményes áron. Dolgozatom célja annak vizsgálata, hogy a Munch, mint startup marketingkommunikációja milyen hatással van napjaink egyetemistáira. Célba ér náluk? Befolyásolja őket? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ. Elsőként az elméleti részekre fókuszáltam, és ezekkel alapoztam meg dolgozatomat. Definiáltam a marketingkommunikáció fogalmát, eszközeit és jelentőségét a közösségi médiában. Ezt követte a startupok témaköre, ahol tisztáztam a startup fogalmát, paradigmáit és kitértem arra is, hogy mitől nevezhető egy vállalkozás startupnak. Ezt követte az élelmiszerpazarlás, mint társadalmi probléma, ahol részletesen kitértem a fogalmakra és az élelmiszerpazarlással foglalkozó szervezetekre is. A szakirodalomi áttekintés végére pedig bemutattam a Munch történetét, működését, közösségi média jelenlétét és kitértem a MunCharity-re is. Ahhoz, hogy teljes képet kapjak kvalitatív kutatást végeztem, ahol a Munch marketing managerével készítettem interjút. Bélavári Virág válaszaiból megállapíthatjuk, hogy kellő figyelmet fordítanak a marketingkommunikációra, de nem csak a fiatal generáció tagjait célozzák meg. Virág válaszolt a startupra vonatkozó kérdéseimre is, kitértünk a célközönségre és a versenytársakra is. Elmondta véleményét egy társadalmi problémára épített vállalkozásról, de természetesen az interjúm legnagyobb részét a marketingkommunikációval kapcsolatos kérdések tették ki. Kvantitatív kutatásom során pedig többségben fiatal felnőtteket, egyetemistákat kérdeztem meg azzal kapcsolatban, hogy ismerik-e a Munch-ot, illetve mi a véleményük a magyar startupról. Eredményeim azt igazolták, hogy a többség tisztában van a vállalkozással, viszont még sosem használta. A két kutatásról elmondható, hogy többnyire összhangban áll egymással. Összegyűjtöttem meglátásaimat és javaslatot tettem, hogy milyen marketingkommunikációs eszközökkel lehetne még jobban elérni a fogyasztókat, köztük az egyetemista réteget is. |
|---|