A rádió perspektívája

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Miklós Kristóf
További közreműködők: Bodnár László
Fazekas Ildikó
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:analóg
digitális
podcast
rádió
streaming
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/43996

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg43996
005 20230420135738.0
008 230420suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Miklós Kristóf 
245 1 2 |a A rádió perspektívája  |c Miklós Kristóf  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Szakdolgozatom címe és témája A rádió perspektívája. Úgy gondolom, hogy a rádió már rég levetette analóg mivoltját, csak az emberek fejében él úgy, mint egy konzervatív, múltban ragadt, múltbéli technikát alkalmazó médium. Mint minden médiacsatorna, úgy a rádió is digitalizálódik, fejlődik és halad a korral. A podcast, zene streaming, on demand tartalmak előretörésével a rádió nem fog eltűnni, igenis meg vannak a válaszai és eszközei, hogy tartsa a tempót és pozícióját ebben az evolúciós versenyfutásban. Szakdolgozatom célja, hogy górcső alá vegyem a rádió jelenlegi helyzetét és állapotát, megvizsgáljam jövőképét és fejlődési irányát, potenciálját, modern vetélytársait, illetve kitekinteni a külföldi piacra, állapotokra.Saját indíttatásom a témaválasztás kapcsán, hogy munkám során immáron ötödik éve a magyar rádiós piacon tevékenykedem és nap mint nap szembesülök a médiatervezői és hirdetői percepciókkal, naponta bizonyítom mindazon tényeket és érveket, amelyeket ebben a szakdolgozatban is részben összefoglalok a rádió javára. Kvalitatív mélyinterjúim során keresem a választ első hipotézisemre, mely szerint a rádió jelenleg egy alulértékelt szerepet tölt be a médiumok között, illetve második hipotézisemre is, mely szerint a rádió jövője a digitalizáció. Harmadik hipotézisem, hogy eltérés van a külföldi és magyar rádiós piac között, értem ezalatt a rádió szerkesztési minőségét és zenei összetételét, a mérési metodikát és akár a hirdetési piacot is. Kitekintésem során az európai piacot vizsgálom meg, hiszen nekünk itt Magyarországon a szomszédos országokban történő változások és állapotok relevánsak. Negyedik hipotézisem során feltételezem, hogy a soron következő fogyasztói generáció bevonása nehezebb feladat, hiszen a rádió egy hagyományos, konzervatív médium, mely nehéz helyzetben van újkeletű kihívóival szemben. A podcast és zenei streaming audiotermékek közül csak az előbbivel kívánok tüzetesen foglalkozni, ugyanis úgy gondolom, hogy bár szoros rokonság és egymásra való kihatás fedezhető fel a streaming és rádió között, a podcast az mely igazán kapcsolható és releváns, ha a rádióról beszélünk. Szeretném bebizonyítani, hogy a rádió kedvelt, hatékony és fejlődőképes médium azokkal a tévhitekkel szemben, mely szerint eltűnőben van ebben a digitalizálódó médiakörnyezetben.A rádió 2022-ben is még mindig trendszetter, ez elvitathatatlan. Régóta velünk van, otthonról hozzuk, a szüleinktől tanultuk meg használni, így egyfajta családtag és társ a mindennapokban. Az internet világa és a változó tartalomfogyasztási szokások nehéz kihívás számára, de a rádiónak már ma is megvannak a válaszai az online és applikációs lehetőségeket tekintve. Fontos leszámolni azzal a téves állítással, hogy a rádió helyhez és készülékhez kötött és fontos átformálni a rádióról kialakult képet is az emberek fejében. Ebben hazánkban szerepet kell, hogy vállaljanak a médiumok, egyesületek és szakmai szervezetek, akik a felhasználók/ hallgatók mellett a szakmai és piaci döntéshozók véleményét is formálni szükségesek, hiszen miden szempontból alulreprezentáltnak számít ma a rádió, miközben az egyik legnagyobb eléréssel rendelkező tömegmédium. Első hipotézisem, mely szerint a rádió alulértékelt, sajnos megerősítésre került kimutatásaim és kvalitatív mélyinterjúm során kapott válaszokból. Aránytalanul alacsony a részesedése a reklámtortából és a médiapiaci döntéshozók megítélése sem helyezi a rádiót méltó helyére. Bízom benne, hogy a Miért Rádió? összefogás és hasonló törekvések hosszútávon változást tudnak majd előidézni. Második hipotézisem, mely azt az állítást hivatott alátámasztani, hogy a rádió jövője a digitalizáció, az eszközhasználati trendeket és igényeket figyelembe véve, illetve kvalitatív interjúm során történt kérdésfeltevésem során alátámasztásra került. A rádió jövője már most kirajzolódik az online térben, kérdés, hogy pontosan hol lesz majd a helye. Harmadik hipotézisemre egyértelmű választ kaptam. Van eltérés hazai és külföldi rádió között, de Tiszttartó Titusz rávilágított, hogy minden ország rádiója, kicsit a hallgatóinak és lakóinak kulturális lenyomata. Negyedik hipotézisfeltételezésem sem megcáfolni, sem megerősíteni nem tudom. Bizonyítást nyert, hogy a Z-generáció nehezebben elérhető, ugyanakkor a megfelelő recept megvalósítása várat még magára.A perspektíva szó jelentése átvitt értelemben egy terv, várható bekövetkezés és életpálya, másrészt pedig a nézőpont szinonimája. A rádió perspektívája pedig világos. Számomra a legkedvesebb médium hiszen majdhogynem az egyetlen, mely mindig jókedvre hangolja hallgatóját. A rádió nem botránkoztat meg, nem szomorít el és nem közöl negatív tartalmat. A rádió informál, zenével színesíti a pillanatot, szerkesztett műsoraival szórakoztat és edukál. A rádió velünk van és velünk lesz még nagyon sokáig. 
695 |a analóg 
695 |a digitális 
695 |a podcast 
695 |a rádió 
695 |a streaming 
700 1 |a Bodnár László  |e ths 
700 1 |a Fazekas Ildikó  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/43996/1/MIKLOS%20KRISTOF_DZZFBY_A%20RADIO%20PERSPEKTIVAJA_FINAL.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/43996/2/Mikl%C3%B3s%20Krist%C3%B3f.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/43996/3/%C3%89rt%C3%A9kel%C3%A9s%20Mikl%C3%B3s%20Krist%C3%B3f%20FI.pdf  |z Dokumentum-elérés