Oroszország és Kína gazdasági kapcsolatainak alakulása 2014-től
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | energiaszektor geopolitika kína nemzetközi kapcsolatok Oroszország |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/44071 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg44071 | ||
| 005 | 20230420140015.0 | ||
| 008 | 230420suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Lengyel András | |
| 245 | 1 | 0 | |a Oroszország és Kína gazdasági kapcsolatainak alakulása 2014-től |c Lengyel András |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Oroszország és Kína gazdasági kapcsolataiban elsőként 1991-től érzékelhető jelentős változás. A globális erőviszonyok átrendeződésével a két ország kapcsolata is változásokon ment keresztül az évek alatt. A Szovjetunió felbomlása után Oroszország gazdasági és politikai befolyása igen lecsökkent a világban, míg ezzel szemben Kína nyitás politikájának eredményeképp egy folyamatosan felfelé ívelő pályára lépett. A hatalmát jelentős mértékben elveszítő Oroszország számára fontossá vált a Kínával való együttműködés gazdaságilag politikailag és biztonságügyileg. Hasonló érdekeiket igyekeznek több különböző szervezeten és együttműködésen keresztül is egyeztetni. A Sanghaji Együttműködési szervezet kereteiben biztonságpolitikai és katonai kérdésekben, míg az Ázsiai és Csendes-óceáni Együttműködésen és a BRICS-en belül leginkább gazdasági kérdésekben törekednek egymás kölcsönös segítésére. A taktikusság mellett az opportunizmus is jellemzi a két ország kapcsolatát. Bár a kooperáció alapját az Egyesült Államok dominanciájának visszaszorítása adja, új lendületet adott a kapcsolatnak Oroszország 2022-es Ukrajna ellen indított háborúja, ezért is találtam különlegesen aktuálisnak és érdekesnek ezt a témát feldolgozni. Kutatásom során válaszokat szeretnék találni azokra a tényezőkre, amik leginkább szolgálják a kapcsolatot, de vizsgálom azokat is, melyek alááshatják azt. Legfontosabb kutatási kérdéseim, hogy milyen szcenárió kedvezőbb Oroszország számára, és milyen inkább Kína számára. Szeretném alátámasztani azt az állításomat, mely szerint a két ország hasonlóságai és közös céljai ellenére, miért nem tekinthetők szövetségeseknek és hogy hosszú távon nem fenntartható a stratégiai partnerségen alapuló versengés Kína és Oroszország vonatkozásában. | |
| 695 | |a energiaszektor | ||
| 695 | |a geopolitika | ||
| 695 | |a kína | ||
| 695 | |a nemzetközi kapcsolatok | ||
| 695 | |a Oroszország | ||
| 700 | 1 | |a Majoros Dr. Pál |e ths | |
| 700 | 1 | |a Tankó Nikolett |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44071/1/K%C3%ADna%20%C3%A9s%20Oroszorsz%C3%A1g%20gazdas%C3%A1gi%20kapcsolatainak%20alakul%C3%A1sa%20%28Lengyel%20Andr%C3%A1s%29.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44071/2/Lengyel%20Andr%C3%A1s%20.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44071/3/Szakdolgozat%20b%C3%ADr%C3%A1lat_Lengyel%20Andr%C3%A1s.pdf |z Dokumentum-elérés |