Lakáscélú állami támogatások megítélése és közgazdaságtani hatásai Magyarországon
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | állami támogatások családi támogatások fiatalok hitelképesség jogszabályi előírások lakás - lakásügy lakáshelyzet lakáskultúra lakáspolitika |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/44261 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg44261 | ||
| 005 | 20230420145145.0 | ||
| 008 | 230420suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Angel Vanessza | |
| 245 | 1 | 0 | |a Lakáscélú állami támogatások megítélése és közgazdaságtani hatásai Magyarországon |c Angel Vanessza |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A lakásszerzés mindenki életében az egyik legfontosabb tényező, hiszen egy ingatlan számos szerepet tölt be az életünkben. Szolgálhat lakóhelyként, munkahelyként, a kikapcsolódás és a szórakozás helyszíneként egyaránt. Jelenleg az ingatlanpiacon kínált lakások árai, rekordszinten mozognak, ezért esett a választásom a szakdolgozatom címeként is szolgáló témára. Fiatalként még központibb kérdés, hogy hogyan, mikor és miből fog az ember saját ingatlant szerezni és mégis milyen tényezők befolyásolják az ingatlanszerzést. Mivel jómagam is életem ezen szakaszában tartok, a választott téma csak még közelebb áll hozzám. Lakáscélú állami támogatások már a rendszerváltás előtt is elérhetők voltak Magyarországon. Rendelkezésre állásuk, hol szünetelt, hol teljesen kivezetésre kerültek. A hozzájuk tartozó feltételrendszer pedig folyamatosan bővült vagy változott, az aktuális jogszabályok módosításának segítségével. Kezdetben inkább szociálpolitikai, majd később népesedési problémák megoldására specializálták őket. Hazánkban jelenleg is számos szubvenciót kínálnak az állampolgárok számára, a kereskedelmi bankok közreműködésének hozzájárulásával. Ilyen a Babaváró hitel, a Családok Otthonteremtési Kedvezménye, a hozzá kapcsolódó otthonteremtési kamattámogatott kölcsön, az adó-visszatérítési kedvezmény, továbbá az otthonfelújítási támogatás és hitel stb. Szakdolgozatomban górcső alá vettem a jelenleg elérhető dotációkat, megvizsgáltam általános jellemzőiket, valamint a hozzájuk kapcsolódó kötelezettségeket és a feltételek megszűnésével járó következményeket. Primer kutatásom elkészítése során makro-és mikroökonómiai kérdésekre kerestem a válaszokat. Jelzálog termékmenedzserekkel készített interjú segítségével elemeztem, a támogatások közgazdaságtani hatásait. Köztük ingatlan-és hitelpiaci, valamint demográfiai szempontok alapján. Kérdőíves kutatáson keresztül, összefüggéseket és kapcsolatot próbáltam találni, meghatározott változók között, így alátámasztva vagy cáfolva saját elméleteimet. Hólabda módszer segítségével végeztem el a mintagyűjtést, mely a válaszadási határidő lezárását követően, 125 fős populációt eredményezett. Kori, nemi szigorú megkötéseket nem tettem, azonban két-két főcsoportot képeztem a kitöltők között. Gyermektelenek és gyermekesekre, valamint ingatlan tulajdonosokra és ingatlannal nem rendelkezőkre bontottam őket. Hipotézisvizsgálat során öt feltevést vizsgáltam meg, melyből kettőt elvetettem, hármat pedig elfogadtam. Néhány hipotézisem: H1: Az idősebb korcsoport nagyobb arányban rendelkezik már saját ingatlannal, mint a fiatalabb korosztály. H2: Azok, akik stabil munkahellyel és ebből fakadóan rendszeres jövedelemmel rendelkeznek, nagyobb valószínűséggel birtokolnak saját ingatlant, mint azok, akik még nem dolgoznak vagy nincs állásuk. H5: Azok, akik szeretnének gyermeket a jövőben, nagyobb valószínűséggel fognak felvenni állami támogatást vagy kamattámogatott hitelt, mint azok, akik egyáltalán nem szeretnének családot alapítani. A kor, a családi állapot és a társadalmi státusz hatással van az ingatlantulajdonlásra. Mind a három hipotézis esetében közepesnél erősebb kapcsolatot mutatott ki a Cramer-féle együttható. Ha valaki idősebb nagyobb eséllyel rendelkezik már saját lakással vagy ingatlannal, amennyiben van párja vagy élettársa ennek a valószínűsége tovább emelkedik. Amennyiben az adott kitöltő dolgozik, tehát rendszeres jövedelemmel rendelkezik szintén növeli annak esélyét, hogy van ingatlantulajdona. A másik két hipotézisemnél azonban elfogadásra került a nullhipotézis, azaz egyáltalán, vagy csak nagyon gyenge kapcsolatot véltem felfedezni a változók között. Az iskolázottság nincs kihatással a szubvenciók követelményrendszerének ismeretére és azok a fiatalok, akik terveznek a jövőben gyermeket, nem feltétlenül fognak felvenni kamattámogatott hitelt vagy lakáscélú állami támogatást. A kutatás során kihívást jelentett egyrészt, hogy a támogatások még jelenleg is igénybe vehetőek, ráadásul meghosszabbításuk várható a jövőben, ezért hatásukat illetően konkrét következtetéseket még nem tudtam levonni. Erre csak akkor lesz lehetőség, ha a jogszabályban leírt határidők már lejártak pl.: három vállalt gyermekes CSOK esetében 10 év stb. Nehézséget jelentett másrészt az, hogy erről a témáról igen csekély mennyiségű szakirodalom lelhető fel, elsősorban az állami támogatások hatásairól szóló anyag felkutatása volt nagy próbatétel. Diplomamunkám legfőbb célja volt, hogy kiderítsem vajon a támogatások inkább pozitív vagy negatív irányba befolyásolják a nemzeti gazdaságot, a szubvenciók valóban segítik-e a fiatalok lakásszerzési céljait megvalósítani, továbbá a magyar lakosság milyen benyomással rendelkezik általánosságban a dotációkat illetően. A lakáscélú állami támogatások, a fiatalkorú réteg ingatlanszerzési céljait nem segítik eredményesen, hiszen számos, jövedelemhez és családi állapothoz kötött feltételt szabnak meg. Alternatív megoldásként érdemes átgondolni az eltartási szerződés, illetve lakáslízing, mint szolgáltatás igénybevételét. A demográfiai problémák megoldását célzó dotációk mellett, kifejezetten a fiatal korcsoport lakhatási és lakásszerzési kihívásainak leküzdését segítő szubvenciók bevezetése, kívánatos lépés lenne. Szintén opció lehetne a lakhatási gondok leküzdésére a megfizethető és jó „minőségű” bérlakás rendszer kiépítése. A legcélravezetőbb megoldást azonban mégis a hazai bérek optimalizálásában látom. | |
| 695 | |a állami támogatások | ||
| 695 | |a családi támogatások | ||
| 695 | |a fiatalok | ||
| 695 | |a hitelképesség | ||
| 695 | |a jogszabályi előírások | ||
| 695 | |a lakás - lakásügy | ||
| 695 | |a lakáshelyzet | ||
| 695 | |a lakáskultúra | ||
| 695 | |a lakáspolitika | ||
| 700 | 1 | |a Hegedűs Dr. Szilárd |e ths | |
| 700 | 1 | |a Viszlay Zoltán |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44261/1/Angel_Vanessza_C2CAIY.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44261/2/BA_O_Angel_Vanessza.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44261/3/Angel%20Vanessza.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44261/4/BA_B_Angel_Vanessza.pdf |z Dokumentum-elérés |