A civil szervezetek gazdálkodása, adózása, számviteli sajátosságai, közhasznúság
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | adózás civil szervezetek közhasznú szervezet nonprofit szektor számviteli sajátosságok |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/44267 |
| Kivonat: | Dolgozatomban a hazai civil szervezetek adózását igyekeztem feltérképezni. A témaköralapos körüljárása érdekében elsőként a civil társadalmat definiáltam, mint a közéletrekoncentráló közösség, amely a civil szervezeteken keresztül tudja betölteni a funkcióját.Kitértem a hazai civil szervezetek típusaira, és röviden összegyűjtöttem azok jellegzetességeit.A következő részben nemzetközi kitekintés keretében a közép-kelet-európai országokbantevékenykedő szervezetek 2020. évi jellemzőit mutattam be. Fontosnak tartottam a civilszervezetek hazai környezetét is részletezni, melyben a jogszabályi háttér mellett agazdálkodásra vonatkozó specialitások is szerepeltek.Nagy hangsúlyt helyeztem a magyar nonprofit szektor bemutatására, ahol több dimenziómentén elemeztem a szektor jellemzőit. Megállapítható, hogy a szektor mérete az elmúltévekben csökkent. Összetételét tekint az egyesületek és az alapítványok teszik ki a legnagyobbrészt, összesen mintegy 84%-ot. Földrajzi eloszlásuk viszonylag egyenletes, a kis falvakbanéppúgy megtalálhatók, mint a fővárosban. Tevékenységük között leggyakoribba a kultúra, sportés szabadidő, illetve az oktatás. A közhasznú jogállás gyakorisága gyenge, mind azalapítványok, mind az egyesületeknél 10% alatt van az ilyen minősítéssel rendelkezők aránya.Bevételük 2010. óta folyamatosan növekedett, de az egyes szervezetek között jelentős eltérésekmutatkoztak. Az alapítványok és egyesületek bevétele az alsó kategóriába tartozott.Saját kutatásomban a magyarországi civil szervezetek társadalmi megítélését éshelyzetét vizsgáltam. Primer kutatások segítségével egyrészt laikusok véleményét kérdeztem,másrészt interjút készítettem két civil szervezet vezetőjével. A kutatási eredményeksegítségével elvégeztem hipotéziseim vizsgálatát. Arra a következtetésre jutottam, hogyhazánkban a civil szektor támogatása magas szintű, a civil szervezetek jelenlétét, céljai,tevékenységeit fontosnak tartják az emberek. Szívesen részt vesznek a munkájukban, de azanyagi támogatás gyakorisága jóval alacsonyabb, mint a személyes közreműködés.A forráshiány nem ritka a szegmens szervezetei között. Ahol ez fennáll, ott erőteljesenbefolyásolja a megvalósított tevékenységek körét. Ezekben az esetekben az alapcél teljesítésenehézségekbe ütközik.A szektorban dolgozó vezetők megerősítették, hogy a civil szervezetek részére előírtszámviteli és adózási feladatok plusz munkát adnak, ezért több teherrel járnak, mint avállalkozások feladatai.A kutatási eredmények miatt mindhárom hipotézisemet elfogadtam. Ugyanakkor aztgondolom, hogy a vizsgálatot civil szervezeti oldalról célszerű lenne egy nagyobb mintán iselvégezni a pontosabb eredmények érdekében. További kutatási témaként a szervezetvezetőinek menedzseri tevékenységét is érdemes lenne vizsgálni és feltárni, hogy valóban aforráshiány vagy inkább a vezetői képességek befolyásolják jobban a civilek sikerességét. |
|---|