A Raiffeisen Bank Zrt. befektetési termékeinek összehasonlítása
Elmentve itt :
Szerző: | |
---|---|
További közreműködők: | |
Kulcsszavak: | bank banki szolgáltatás(ok) befektetés befektetéselemzés befektetési alap(ok) |
Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/44332 |
Kivonat: | Az embereknek mindig igyekeztek bizonyos nagyságú tartalékot felhalmozni biztosítékként, ha nagyobb kiadásra kerül sor. Ezeket a megtakarításokat régen széfekbe, bankokba, egyéb helyekre rakták, de fel kellett ismerniük a hátrányát a fentieknek, miszerint az infláció a széfben elhelyezett pénzeszközökre is hatással van, ráadásul ebben a formában a kamatoztatása sem megoldható. A fent említettek miatt, a fogyasztók részéről felmerült az igény rövid, közép és hosszútávú befektetési lehetőségekre, amelyre a bankok, köztük a Raiffeisen bank is, különböző befektetési termékek piacra dobásával reagált. Ilyen termékek többek között a befektetési alapok, kötvények, rendszeres befektetési formák, állampapírok, részvények, a tartós befektetési szerződési lehetőség, valamint a Treasury szolgáltatások. Ezeket a befektetési lehetőségeket fogom megvizsgálnia, figyelembevéve a kockázati besorolást, az ajánlott megtakarítási időtávot, minimum befektetési összeget és ezek hozamait, valamint a teljesítménydiagramok és egy általam létrehozott kérdőív segítségével megvizsgálom, milyen hatással volt az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása a befektetési eszközökre és az emberek megtakarítási szokásaira. A rekordmagas infláció nem tett jót az ennek köszönhetően legkevesebb hozamot elért Raiffeisen kötvény alapnak, viszont az orosz-ukrán háború és szintén az infláció, valamint a nyersanyagárak növekedése miatt a Raiffeisen nyersanyag alapok alapja befektetői magas hozamra tehettek szert. Összeségében véve nagyon széles palettával rendelkezik a Raiffeisen bank, amellyel jóformán minden piaci szegmenset célba vesz. Úgy gondolom nincs olyan ember, aki ne találná meg a neki valót, neki tetszőt ezen befektetési formák közül. Egyik befektetési forma sem veszélytelen, azonban ez nem a bank hibája, hiszen minden, ami értéket képvisel, befektetési szempontból kockázatos, viszont az MiFID tesztnek köszönhetően, a kitöltés után, a bank számára világossá válik, ki alkalmas az adott befektetési formák igénybevételére és pontosan melyik a legjobb az ügyfél számára. Személy szerint én a rendszeres megtakarítást és az ESG vegyes alapokat választanám, előbbit rövid távra, utóbbit minimum 2 évre. A rendszeres megtakarítást azért, mert a minimum összeget (5000 Ft) mindig ki tudom gazdálkodni, így félre is teszek, de nem a párnába bevarrva, nincs olyan párna, ami infláció követő lenne, az utóbbit pedig az elveim miatt. Inkább támogatom a fenntarthatóságot szem előtt tartó vállalatokat, mint a nyersolaj kitermelő cégeket még akkor is, ha le kell mondanom több, mint 30% hozamról. A jövő a megújuló energiáké és az ezekbe fektető emberek hosszútávon jobban fognak járni, mint a nyersanyag alap felhasználói. A kérdőív kitöltése eredménye és a befektetési alapok diagramjai alapján elmondható, hogy az emberek megtakarításai szokásait, módozatait, nem befolyásolta nagy mértékben a háború, de a bankokat és azok befektetési termékeit, közvetett módon, igen. |
---|