Toborzás közösségi oldalról - verseny a fiatalok jelentkezéséért
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | diákmunka emberi erőforrás - munkaerő iskolaszövetkezet közösségi oldalak munkaerőpiac offline toborzás online toborzás Z generáció |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/44530 |
| Kivonat: | Mind a munkaerőközvetítőknek, mind a munkáltatóknak innovatív megoldásokat kell alkalmazniuk a munkaerő toborzásban, különösképpen a fiatal munkavállalók, vagyis a Z generáció tagjainak felkutatásában. Ennek az az oka, hogy alkalmazkodniuk kell a médiafogyasztási és tájékozódási szokásaikhoz – nem biztos, hogy elég, ha egy pozíciót kizárólag az adott cég vagy munkaerőközvető weboldalán hirdetnek. Magyarországon jelenleg több, mint 20 iskolaszövetkezet tevékenykedik, így folyamatos a verseny a diákokért, illetve a kattintásaikért. Ebben a folyamatban létrejövő atipikus foglalkoztatási formát számos cég használja, elég sokszereplős a piacon. Megfigyelhető az a tendencia, hogy nem elég egy szabad pozíció kapcsán egy álláshirdetés közzététele, hanem aktívan jelen kell lennünk a közösségi oldalakon, ugyanis a social media jelentősége napról-napra nagyobb mind az álláskeresésben, mind a jelöltek megtalálásban egyaránt. Az általuk használt közösségi média felületek a következők: Facebook, Instagram, LinkedIn, TikTok. Kutatásom a közösségi médiában történő toborzás leghatékonyabb hirdetési stratégiájának meghatározására irányul. Vajon egy iskolaszövetkezet képes alkalmazkodni a jelenlegi online trendekhez annak érdekében, hogy versenyképességét megőrizze A mélyinterjúk során arra kerestem a választ, hogy milyen szempontokat és igényeket vesznek figyelembe online toborzás során, illetve, hogy rendelkeznek-e már kidolgozott stratégiával arra vonatkozóan, hogy a jövőben a lehető leghatékonyabban érjék el a Z generáció tagjait. Míg a mélyinterjún a közösségi oldalról történő toborzás sajátosságai és fontossága derülne ki, addig a diákoknak szánt kérdőívekből azt tudhatjuk meg, hogy mely közösségi oldalakat preferálják, miért fontos, hogy vizuális elemekkel legyen tarkítva egy álláshirdetés, jelenleg milyen munkát töltenek be és az erre vonatkozó hirdetést hol találták. Meggyőződésem, hogy az interjúk során kapott válaszok validálják azokat az eredményeket, amelyek megjelenhetnek egy diák által kitöltött kérdőív során. Dolgozatom végén e két nézőpont kerül összehasonlításra és a konklúziót is ebből lehet igazán, könnyen és érthetően levonni. |
|---|