A magyarországi szolgáltató központok helyzete és az állami támogatások elszámolásának számviteli módszertana
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | állami támogatások IFRS nemzetközi számvitel számvitel szolgáltató központ |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/44575 |
| Kivonat: | A szolgáltató központok (közismert nevükön Shared Service Centerek) az utóbbi két évtizedben terjedtek el Magyarországon, gyors térhódításuk eredményeként mára hazánk egyik meghatározó szektorává váltak, több tízezer ember számára biztosítanak munkalehetőséget Budapesten és a vidéki nagyvárosokban. A Shared Service Centerek kiváló munkatapasztalat-szerzési lehetőséget biztosítanak a frissdiplomás, több nyelven beszélő fiatalok számára. A külföldi befektetések számos előnnyel járnak Magyarország számára, a magyar kormány ezért széles skáláját alkalmazza az állami támogatásoknak annak érdekében, hogy hazánk megőrizze kedvező pozícióját a régiós versenyben befektetési szempontból. Szakdolgozatom célja, hogy átfogó képet adjak a hazai Shared Service szektor helyzetéről. Ennek érdekében kutatómunkám során szekunder kutatási eszközök alkalmazásával ismertetem először is a szolgáltató központok fogalmi körét és azok különböző típusait, melyek a nyújtott szolgáltatások komplexitásától és a feladatok jellegétől függően tesznek különbséget a szervezeti struktúra ezen jellegű megvalósulásai között. A forrásokat felhasználva megfogalmazom a szolgáltató központok általános jellemzőit, valamint ismertetem az SSC-k megjelenésének és elterjedésének folyamatát és a Shared Service Centerek helyszínválasztását meghatározó szempontokat. Konkrét példák felsorakoztatásával ismertetem a szektort érintő globális trendeket, valamint a hazai SSC-szektor helyzetét, kitérve a működési nehézségekre (elsősorban a fluktuációra és a menedzsment kihívásaira fókuszálva) és a szektorban rejlő lehetőségekre. Mivel a helyszínválasztás egyik meghatározó tényezője az adott ország üzleti környezete, dolgozatom második felében részletesen kutatom és összevetem az elnyerhető állami támogatások könyvviteli elszámolását, a hazai és nemzetközi gyakorlatot, illetve a kétféle elszámolás hatását a beszámolóra, ezen témában külön kitérve a konszolidált beszámolóban kifejezett hatására. A szekunder források alapján összevetem az állami támogatások elszámolását magyar számviteli szabályok, illetve IFRS szerint. A konkrét könyvelési tételeket saját készítésű esetpéldákon keresztül szemléltetem. Amennyiben jelentős eltérést tapasztalok az elszámolás módszertanában, véleményt fogalmazok meg arról, melyik elszámolás felel meg leginkább a számviteli alapelveknek, kiemelten szem előtt tartva a költség-haszon összevetésének elvét. |
|---|