A szervezeti identitás sajátosságai a Websupport Magyarország Kft-nél a felvásárlást követően

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Schmidt Zsófia
További közreműködők: Szászvári Dr. Karina Ágnes
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:felvásárlás(ok)
identitás
összeolvadás(ok)
szervezeti azonosulás
szervezeti kultúra
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/44637
Leíró adatok
Kivonat:A vállalati fúzióknak és felvásárlásoknak (M&A) világszerte célja, hogy a vállalatok egyesülésével vagy felvásárlásával biztosítsák egy vállalat stratégiai növekedését, diverzifikációját és a méretgazdaságosság elérését. A kutatási témám egy ilyen vállalati felvásárlást követő időszakot ölel fel, az egyesülést követően alakuló identitás sajátosságait járja körül. A magyar webhoszting piacon 2019-ben és 2020-ban történt meg három magyar vállalat felvásárlása, majd 2021-ben egyesülése egy negyedikkel. Ezáltal a magyar cég egy nemzetközi cégcsoport részesévé vált, amelynek hatásai megmutatkoznak az operatív működésében is. A négyből egy akvizíciónak személyesen is részese lehettem, közelről szemlélhettem annak aktusait, így került az érdeklődésem középpontjába ez a téma. A kutatás elméleti összefoglalójában áttekintettem a vállalati egyesülések és felvásárlások hatásait, a kutatók meghatározásainak segítségével definiáltam a szervezeti azonosulás fogalmát, körbe jártam a társas identitás megközelítését és egy rövid képet vázoltam az egyesülés utáni identitás lehetőségekről. Bemutattam a szervezeti identitás fogalmának egyfajta megközelítését, valamint a szervezeti identitás eszerinti felépülését és az identitásmixet. Összegeztem a szervezeti kultúra definíciók értelmezését, megjelenítettem a Schein féle kultúrafogalmat és Schein kultúra dimenzióit. Sorra vettem az akkulturáció szakaszait, valamint az akkulturáció módjait. Bemutattam a lehetséges akkulturációs stratégiákat mind a felvásárló, mind a felvásárolt cég szempontjából. Végül az akkulturáció legjellemzőbb végrehajtási módjait állítottam egymás mellé. Kitértem a szervezeti bizalom kérdéskörére, amelyet az idézett szakértők „társadalmi ragasztóanyagként” aposztrofálnak. Ebben a fejezetben kimutattam a szervezeti identitás és a bizalom közötti kapcsolatot. A bizalom témaköre összekapcsolódik a szervezeti elkötelezettséggel, együttműködéssel és a jólléttel, így ebben a fejezetben kitértem az ezek közötti összefüggésekre. Bemutattam a munkahelyi elköteleződés általános modelljét, majd ezeket kiegészítettem a szakmai elkötelezettség és „tudatos” elköteleződés fogalmaival. A téma megértését segítő cégbemutatót állítottam össze, majd a módszertan és az interjúalanyok bemutatása után rátértem a kutatási eredmények bemutatására. A kutatási eredményeket a Balmer féle vállalati identitás definíciójára felfűzve ismertettem, a stratégia, a vállalati értékek és a szervezeti kultúra megközelítéséből, majd a vágyott identitásra vonatkozó megfogalmazásokkal kerekítettem le a fejezetet. A kutatási eredmények értelmezésével zártam a szakdolgozat empirikus részét. A Websupport Magyarország Kft-ről egyfajta látleletet készítettem jelen állapotában, igyekeztem feltérképezni, hogy az egyesült szervezet identitása milyen szinten áll, hol tart az új identitás kialakításában. A kutatási eredményeket összevetettem a vállalati működéssel és folyamatokkal, összefüggéseket tártam fel és meglátásokat tettem a jelenlegi helyzet kialakulásával kapcsolatosan. Összefoglalva elmondható, hogy a Websupport Magyarország viharos időszakát éli szervezetileg. Sok a változás, amely időben egymásba érve történik és kevés a fogódzó, amihez igazodni lehetne. Stratégiailag látszólag tudják, mi lenne a feladatunk, ám ennek eléréséhez, a megvalósításához kapcsolódó lépésekhez nem kapnak megfelelő támogatást, kellő figyelmet. Nehezen tudnak a szervezeten belül úgy előre haladni, hogy cégcsoport vezetői döntések nincsenek, vagy nagyon lassan születnek meg. Számos belső értékkel rendelkeznek, amelyre lehetne építkezni, de kellő tudatossággal kellene azt tenni. A kultúrájuk kiforratlan és zilált, nem ad egy stabil belső vázat a szervezetnek. A korábbi cégek identitásai, szokásai még meghatározóak, nehezen leválaszthatók. Ellenállás tapasztalható a felvásárló szervezettel szemben, a dekulturáció jelei azonosíthatók.