A magyar és az izraeli startup ökoszisztéma összehasonlítása
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | entrepreneurship inkubátorház(ak) innováció startup vállalkozó(k) |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/44642 |
| Kivonat: | A dolgozatom célja azt kideríteni, hogy az izraeli startup inkubátorok hatékonyabb működése milyen mértékben járul hozzá ahhoz, hogy az Izraelben induló startupok sokkal sikeresebbek, mint a magyar versenytársaik, és ez kulcstényező-e a két ökoszisztéma fejlettségében felmerülő jelentős különbségnek. A témaválasztásomnak számos oka volt, melyek közül az általános ok a startup vállalkozások egyre nagyobb térnyerése a nemzetgazdaságokba. A téma személyesen is érint engem, hiszen jelenleg egy korai fázisú startup alapító tagja vagyok, valamint az izraeli ökoszisztémát egy tanulmányúton szerencsém volt alaposan megismerni.A szakdolgozati témám kifejtéséhez szakirodalom feldolgozó és kutatómunkát végeztem. A szakirodalom feldolgozását a teoretikus szakirodalom elemzésével kezdem. Bemutattam a startup definícióját több jeles szerző meghatározása alapján. Ezt követően a startup ökoszisztéma fogalmát, valamint Isenberg ökoszisztéma modelljét elemeztem. A teoretikus irodalmat követően az empirikus szakirodalom segítségével bemutattam Izrael és Magyarország startup ökoszisztémáját. Az ökoszisztémák bemutatása után a következő fejezetemben a két ország startup inkubátorait vizsgáltam az általuk végrehajtott programok bemutatásával.A dolgozat második részében empirikus kutatási munkát végeztem. A primer kutatásomban kvalitatív kutatási módszert, a félig strukturált interjú módszerét alkalmaztam, mivel a személyes motivációk, vélemények megismerését nagyon fontosnak tartottam. Az interjúalanyaim izraeli és magyar startup vállalkozók, startup inkubátorok vezetői, valamint az inkubátoroknál dolgozó mentorok voltak. A kutatási kérdésem úgy szól, hogy kulcstényező-e az inkubátorok működésében jelen lévő minőségbeli különbség abban, hogy az Izraelben induló startupok sokkal eredményesebbek a Magyarországon induló startup vállalkozásoknál A kérdés megválaszolásához három alkérdést fogalmaztam meg, melyekhez hat további kérdést tettem fel az interjúalanyoknak. Az alkérdések a támogatás minőségére és mennyiségére, a program teljességére, valamint az ötletvalidáció és piacra lépés során nyújtott segítségre terjedtek ki.Az interjúk válaszainak elemzése során arra a következtetésre jutottam, hogy az inkubátorok magasabb színvonalú kidolgozottsága és kiforrottsága jelentős tényező, ám a két ökoszisztéma fejlettsége közt felmerülő különbségnek számos társadalmi, gazdasági, történelmi és további kulcstényezője van A hazai inkubációs programok fejlesztéséhez azzal a javaslattal álltam elő, hogy szükséges a fejlettebb ökoszisztémákban működő folyamatok átvétele, ám azokat nem lehet egy az egyben a magyar rendszerbe átültetni. Azokat a metódusokat, amik mind az izraeli mind a magyar ökoszisztémában jelen lévő problémák kiküszöbölésére készültek nyugodt szívvel be lehet építeni az inkubációkba, viszont vizsgálni kell azokat a befolyásoló tényezőket – legyenek társadalmi, politikai, gazdasági vagy egyéb tényezők -, amelyek az izraeli ökoszisztémában nem szerepelnek, a magyar ökoszisztémában pedig igen, és ezek alapján „személyre kell szabni” az átvett megoldásokat. |
|---|