Társadalmilag hasznos befektetések piacának fejlődése és jövője a hazai bankszektorban
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | ESG-alapok fenntarthatóság társadalmilag felelős befektetések zöld bankolás zöld pénzügyek |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/44790 |
| Abstract: | A szakdolgozatom során a társadalmilag felelős, fenntartható befektetéseket, ezen piac eddigi fejlődését, valamint jövőbeni lehetőségeit – mindezt a hazai piacra vetítve – vizsgáltam. A szakdolgozatom bevezetésében a társadalmilag felelős befektetések fogalmát, ezen befektetések előnyeit és hátrányait tártam fel. A kutatásom során azt lehetett megfigyelni, hogy a zöld befektetések fogalom- és szabályrendszere az utóbbi években hatalmas fejlődésen ment keresztül, ugyanakkor egységesen elfogadott definíciója, valamint teljeskörűen kialakított szempontrendszere még továbbra sincsen. A befektetők jelenleg 4 fő szempontrendszert tudnak alkalmazni a befektetési döntésük meghozatala során, ugyanakkor ezen technikák alapján még nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy egy befektetés valóban fenntarthatónak minősül e vagy sem. Az ezt követő fejezetben a bankszektorok fenntarthatósági fejlődését vizsgáltam. Ismertettem az általam választott bankok fenntarthatósági működését, valamint azonos szempontok alapján összehasonlítottam a magyar bankok által kínált társadalmilag felelős, zöld befektetéseket. A bankok vizsgálata során jól látszódott, a magyar bankok nagy volumenű fejlődése a társadalmi felelősség vállalás és fenntarthatóság terén. Mára már a legtöbb bank – a társadalmi tudatosság és felelősségvállalásra vonatkozó elvárásoknak megfelelően – rendelkezik valamilyen szintű fenntarthatósági stratégiával, valamint egyre szélesebb körben próbálja kiszolgálni a befektetőket, a folyamatosan szélesedő termékpalettájú zöld pénzügyi termékeikkel. Az utolsó fejezetben a kutatásom eredményét – melyben a magyar lakossági befektetők döntési attitűdjeit mértem fel – vezettem le. A felmérés időpontja azon időszakra esett, mikor a háború okozta energiaválság és a két évvel ezelőtt kezdődő Covid erősen éreztette hatását a gazdaságra, mely Magyarországot is jelentősen érintette. Ezen gazdasági helyzet hatványozottan érintett bizonyos társadalmi rétegeket a jövedelmi és befektetési hajlandóságuk szempontjából, így a felmérés során, a főbb szempontok mellett – mint nem, életkor, pénzügyi ismeret és iskolázottság – a kitöltők jövedelmi és megtakarítási szintjét is felmértem. A vizsgálatomból – a nemek közti egyenlőtlenség, valamint viszonylag alacsony létszám ellenére is – egyértelműen megállapítható, hogy a magyar lakosságot, ugyan a mindennapjuk során már foglalkoztatja a klímavédelem témája, ugyanakkor a befektetési döntések során még nincs akkora igény a társadalmilag tudatos, jövőbe mutató vállalatok és a hozzájuk kapcsolódó zöld befektetések iránt. Így összességében a szakdolgozati kutatásom során arra a megállapításra jutottam, hogy hiába a bankok erőfeszítése a zöldülés irányába, – mind banki folyamatok és mind befektetési alapok kiadása és összeállítása szempontjából – a befektetők továbbra is magasabb hozamot, alacsonyabb kockázatot és a minél rövidebb időtávot tekintik fő szempontnak a döntésük meghozatalakor. Ráadásul, akiknek ugyan számít a fenntarthatósági kérdés, azok is úgy gondolják, hogy inkább tesznek a mindennapokban a környezetvédelemért, mint hogy ilyen célokat szolgáló befektetésekbe fektessenek. Ennek pedig legfőbb oka, hogy a befektetők sok esetben kételkednek a befektetések „zöld” irányú céljainak valóságosságában, amely pedig az információ megfelelő átadásának hiányából, valamint az ezen befektetések értékelési szempontrendszerének hiányából fakadhat. |
|---|