Társadalmilag hasznos befektetések piacának fejlődése és jövője a hazai bankszektorban
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | ESG-alapok fenntarthatóság társadalmilag felelős befektetések zöld bankolás zöld pénzügyek |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/44790 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg44790 | ||
| 005 | 20230421100313.0 | ||
| 008 | 230421suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Liebe Zita Flóra | |
| 245 | 1 | 0 | |a Társadalmilag hasznos befektetések piacának fejlődése és jövője a hazai bankszektorban |c Liebe Zita Flóra |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A szakdolgozatom során a társadalmilag felelős, fenntartható befektetéseket, ezen piac eddigi fejlődését, valamint jövőbeni lehetőségeit – mindezt a hazai piacra vetítve – vizsgáltam. A szakdolgozatom bevezetésében a társadalmilag felelős befektetések fogalmát, ezen befektetések előnyeit és hátrányait tártam fel. A kutatásom során azt lehetett megfigyelni, hogy a zöld befektetések fogalom- és szabályrendszere az utóbbi években hatalmas fejlődésen ment keresztül, ugyanakkor egységesen elfogadott definíciója, valamint teljeskörűen kialakított szempontrendszere még továbbra sincsen. A befektetők jelenleg 4 fő szempontrendszert tudnak alkalmazni a befektetési döntésük meghozatala során, ugyanakkor ezen technikák alapján még nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy egy befektetés valóban fenntarthatónak minősül e vagy sem. Az ezt követő fejezetben a bankszektorok fenntarthatósági fejlődését vizsgáltam. Ismertettem az általam választott bankok fenntarthatósági működését, valamint azonos szempontok alapján összehasonlítottam a magyar bankok által kínált társadalmilag felelős, zöld befektetéseket. A bankok vizsgálata során jól látszódott, a magyar bankok nagy volumenű fejlődése a társadalmi felelősség vállalás és fenntarthatóság terén. Mára már a legtöbb bank – a társadalmi tudatosság és felelősségvállalásra vonatkozó elvárásoknak megfelelően – rendelkezik valamilyen szintű fenntarthatósági stratégiával, valamint egyre szélesebb körben próbálja kiszolgálni a befektetőket, a folyamatosan szélesedő termékpalettájú zöld pénzügyi termékeikkel. Az utolsó fejezetben a kutatásom eredményét – melyben a magyar lakossági befektetők döntési attitűdjeit mértem fel – vezettem le. A felmérés időpontja azon időszakra esett, mikor a háború okozta energiaválság és a két évvel ezelőtt kezdődő Covid erősen éreztette hatását a gazdaságra, mely Magyarországot is jelentősen érintette. Ezen gazdasági helyzet hatványozottan érintett bizonyos társadalmi rétegeket a jövedelmi és befektetési hajlandóságuk szempontjából, így a felmérés során, a főbb szempontok mellett – mint nem, életkor, pénzügyi ismeret és iskolázottság – a kitöltők jövedelmi és megtakarítási szintjét is felmértem. A vizsgálatomból – a nemek közti egyenlőtlenség, valamint viszonylag alacsony létszám ellenére is – egyértelműen megállapítható, hogy a magyar lakosságot, ugyan a mindennapjuk során már foglalkoztatja a klímavédelem témája, ugyanakkor a befektetési döntések során még nincs akkora igény a társadalmilag tudatos, jövőbe mutató vállalatok és a hozzájuk kapcsolódó zöld befektetések iránt. Így összességében a szakdolgozati kutatásom során arra a megállapításra jutottam, hogy hiába a bankok erőfeszítése a zöldülés irányába, – mind banki folyamatok és mind befektetési alapok kiadása és összeállítása szempontjából – a befektetők továbbra is magasabb hozamot, alacsonyabb kockázatot és a minél rövidebb időtávot tekintik fő szempontnak a döntésük meghozatalakor. Ráadásul, akiknek ugyan számít a fenntarthatósági kérdés, azok is úgy gondolják, hogy inkább tesznek a mindennapokban a környezetvédelemért, mint hogy ilyen célokat szolgáló befektetésekbe fektessenek. Ennek pedig legfőbb oka, hogy a befektetők sok esetben kételkednek a befektetések „zöld” irányú céljainak valóságosságában, amely pedig az információ megfelelő átadásának hiányából, valamint az ezen befektetések értékelési szempontrendszerének hiányából fakadhat. | |
| 695 | |a ESG-alapok | ||
| 695 | |a fenntarthatóság | ||
| 695 | |a társadalmilag felelős befektetések | ||
| 695 | |a zöld bankolás | ||
| 695 | |a zöld pénzügyek | ||
| 700 | 1 | |a Krizbacher Eszter |e ths | |
| 700 | 1 | |a Szennay Áron |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44790/1/Liebe%20Zita%20Fl%C3%B3ra_AD8P11.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44790/2/BA_O_Liebe%20Zita%20Fl%C3%B3ra.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44790/3/BA_B_Liebe%20Zita%20Fl%C3%B3ra.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44790/4/szakdolgozat-biralat_Liebe_Zita_sza.pdf |z Dokumentum-elérés |