Globális kereskedelem és a kiskereskedelem reagálása a COVID19 világjárványra.
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | áruértékesítés elektronikus kereskedelem - online kereskedelem fogyasztó(k) GDP kereskedelem logisztika SWOT-elemzés világkereskedelem |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/44796 |
| Kivonat: | Szakdolgozatomban a magyar E-kereskedelem piacát kutatom, külön kitérve annak erősségeire, gyengeségeire, a megbújó lehetőségekre és potenciális veszélyforrásokra is. Feltérképeztem és ismertettem a vásárlók, fogyasztók pandémia helyzet előtti, alatti és utáni megítélését az online bevásárlásról. A járvány hatására az e-kereskedelmi szektor az előtérbe került, korábban nem látott mértékben tudott gyarapodni 2020-ban. A kihívásokkal teli időszak a fogyasztókon kívül a szolgáltatókat is forradalmi, innovatív megoldásra késztették. A járványügyi korlátozásoknak köszönhetően megnövekedett kereslet mértékét a szektor szolgáltatói kezdetben nehezen, kompromisszumokkal tudták kielégíteni. Az új kihívásokkal párhuzamosan új megoldások is születtek. A szolgáltatók által megbízott futárszolgálatok egymással versenyezve igyekeznek rövidebb időintervallumok alatt teljesíteni a megrendeléseket a fogyasztók örömére. Új csomagátvételi forma jelent meg, az érintésmentes kézbesítés, mely esetében a nevéből fakadóan a fogyasztó nem lép közvetlen kapcsolatba a futárral, ezzel is csökkentve az egészségügyi kockázatot. Az önállóan működő csomagautómaták népszerűsége is növekedett, mely esetében a fogyasztónak nem kell a futár érkezési idejéhez alkalmazkodnia, ugyanis az itt elhelyezett csomagok a nap 24 órájában rendelkezésre állnak a vásárló számára. Úgy gondolom, hogy az elektronikus kereskedelem piacában bőven van még kiaknázatlan terület és a fogyasztók is nyitottak az új, online, innovatív megoldásokra. Talán új megoldásokkal is szolgálhat az előttünk álló időszak, melyhez hasonlóval korábban az e-commerce szektor nem találkozott. Primer kutatásom során kvantitatív módszerrel, kérdőív alkalmazásával igyekeztem megismerni a fogyasztók magatartását, szokásait általános vélekedését az online élelmiszervásárlásról. Kérdőívem segítségével 341 ember engedett betekintést a mindennapi élelmiszervásárlási rutinjába, illetve osztotta meg véleményét, szokásait az online élelmiszerrendelésről. A járványhelyzet következtében bevezetésre került lezárások közelebb hozták a fogyasztók számára a digitalizáció nyújtotta megoldásokat, közöttük az általam is vizsgált, online élelmiszer bevásárlási lehetőséget. Kérdőívemből kiderült, hogy a vásárlók legtöbbet tejterméket, zöldséget, gyümölcsöt, fagyasztott árukat, általános háztartási cikkeket, valamint különböző italokat rendelnek leginkább, míg a friss termékeket, például: friss hústermékek, feldolgozott hústermékek, pékárukat lehetőségük szerint továbbra is hagyományos bevásárlás során szerzik be. Szekunder kutatásomhoz nagymértékben hozzájárultak a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásai, éves beszámolói, továbbá az e-kereskedelemhez tartozó logisztikáról, a piac szereplőiről, a kereskedelemben is jelenlevő digitalizációról szóló átfogó szakmai cikkek, tanulmányok. Úgy gondolom, hogy a szektorban végzett kutatómunkám legalább olyan mértékben hozzájárult a szakmai fejlődésemhez, mint egy számomra érdekes, illetve jövőt jelentő piac megértéséhez. Remélem, hogy a dolgozatban megfogalmazott javaslatok, felvetések elméleti, illetve gyakorlati síkon is hasznosak lehetnek az olvasó számára. |
|---|