A környezetterhelés és a környezeti adók kapcsolata Európai Uniós szinten és magyarországi viszonylatban a fenntarthatóság jegyében
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | adó EU és Magyarország externáliák fenntarthatóság környezetvédelem |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/44804 |
| Kivonat: | A mai kor embere rohanó világban él, és nem feltétlenül veszi észre a körülötte zajló történéseket. A rohanó élet egyben magával hozta a kényelmet, a pazarlást, hiszen amit a korábbi évtizedek és századok emberei elkészítettek maguknak vagy újra felhasználtak, az ma úgy jelenik meg, hogy szemetet halmozunk fel, káros anyagot bocsátanak ki és keletkeztetnek eszközeinek, tevékenységeink, mellyel a Föld megújuló képességét hátráltatjuk. Ezt a felismerést az 1900 években megtették és, azóta egyre erősödik a témával való foglalkozás, melyet mára a fenntartható fejlődés fogalmával azonosítunk, mely szerint a jelen kor cselekvésünk nem foszthatja meg a jövő generációját a tiszta, egészséges életkörnyezettől. Az élet sok területén megjelent ez a fogalom, de jelen dolgozatban a gazdasági oldalát vizsgálom meg, azon belül is adózás területét veszem górcső alá, a környezetvédelmi adók tekintetében. A dolgozat vizsgált kérdése, hogy a környezeti adók elérik e a céljaikat. A cél elérése alatt azt vizsgálom, hogy a környezeti adók megfizetésével a szektorok, mint a háztartási és a vállalkozási szektor, éreznek e mögöttes tartalmat a cselekvésre. A környezeti adók fizetése csökken e évről évre, vagy annak értéke változatlan. Visszaszorítják e a szektorok a káros anyag kibocsátásaikat, vagy kényelmesebb megfizetniük a környezetvédelmi adókat. Ehhez szükségesnek láttam megvizsgálni Európai Uniós szinten, és ebből is kiemelve a Magyarországi adatokat. Ehhez alkalmazott szekunder kutatás, statisztikai oldalon állt rendelkezésemre. Ahol a befizetett környezeti adók mellett megvizsgáltam, hogy az állam mennyit költ a környezet megtisztítására a beszedett adók mellett, valamint a másik statisztikai adathalmaz, néhány, káros anyag kibocsátás - hulladék, fosszilis tüzelőanyag, üvegházhatás, végső energia felhasználás - értékeit mutatta. Arra a következtetésre jutottam, hogy a megvizsgált hulladéktermelés, levegőbe juttatott fosszilis tüzelőanyagok, üvegházhatású gázok, energia fogyasztás értéke ingadozó, van, amelyik ország jobban teljesít és mutatói értékek javultak, van, ahol viszont duplájára is emelkedett az érték. Vannak tagállamok, melyek jól teljesítenek, de vannak, amelyek nagyon rosszul és az Uniós szintet így rontják. A legtöbb tagállam tekintetében, ahogyan a beszedett környezetvédelmi adók nőttek, úgy nőtt az állami hozzájárulás is a vizsgált időszakban, ezzel szemben említhető olyan ország, ahol 2011-ről 2019-re csökkent az állami hozzájárulás, amellett, hogy a szennyezés alapján a környezeti adóbevételek nőttek. Ahhoz, hogy a kutatás teljes legyen, primer kutatásként vállalkozási szektorban kérdőíves felmérést készítettem. A kérdőív célja az volt, hogy mennyire állnak készen, vagy már mennyire léptek rá a vállalkozások a fenntarthatósághoz vezető útra. A vállalkozási szektor az, aki a legtöbbet szennyez, bár az ő szennyezésük a fogyasztók által támasztott igényeken alapszik, és ehhez járulnak pluszban hozzá a vállalkozás tulajdonában, bérletében, használatában lévő eszközök elavultsága. A felmérésből kiderült, hogy a vállalkozóknak nagyon nehéz megtalálni a középutat az eredményesség, a termelékenység és a szennyezés között. A fenntarthatóság, mint fogalom, ismert a kérdőíves felmérésben részt vett vállalkozásoknál, viszont az a következtetés vonható le, hogy sem az adótervezésnél nem számolnak igazán a szennyezésből fakadó adókból, sem pedig az eszközök fejlesztéseikkel, de ezek mögött nem feltétlenül csak a tudatosság hiánya van, hanem a forrásszükséglet is, amit maguknak szükségesek leginkább kitermelniük. A dolgozat vizsgálatának eredmény azt mutatja, hogy a környezeti adók valamelyest célt érnek, kezdetben legalább olyan szinten, hogy felhívják a vállalkozások figyelmét a fenntartható fejlődésre és a cselekvésre. Az adókat újragondolni lenne szükséges, hogy az a nemzetek gazdaságához, az élhető környezethez és a fenntartható fejlődés céljaihoz is helytálljon. A megoldás a közös célon és a közös munkán múlik, melyhez egy adott országon belül az állam, a vállalkozás és a háztartás is a magatartásával hozzájárul. |
|---|