A kriptopénzek vállalati és számviteli kérdései
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | adózás bitcoin ICO IFRS kriptoeszközök kriptopénz MiCA-javaslat okosszerződés token |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/44864 |
| Kivonat: | A XXI. században egy technológiai forradalom zajlik. Ez a forradalom begyűrűzte magát az emberek életébe. Az internet térhódításával, fejlődésével korlátlan mennyiségű információ áll rendelkezésünkre. Pillanatok alatt elérhetünk filmeket, zenéket, címeket, dokumentumokat, kapcsolódni tudunk egymáshoz a világ bármely részén is legyünk. A forradalom a meglévő technológiák új felhasználását is magával hozta. A blockchain innovációján alapul korunk talán egyik legnagyobb fejlesztése, a kriptoeszközök. Megjelenésük óta egyre nagyobb népszerűség övezi. Kezdetben csak magánszemélyek használták, de idővel teret hódított a vállalatok között is. Egyes vállalatok elkezdték elfogadni áruikért, szolgáltatásaikért cserébe fizetési eszközként, egyes vállalatok pedig befektetési céllal fordultak a kriptoeszközök felé. A vállalkozások megjelenése a kriptoeszközök világában magával hozta az elszámolásuk nehézségeit is. A kriptoeszközök a vállalati közegben már nem viselkednek annyira egyértelműen, mint a magánszemélyek között. Mivel a vállalati és számviteli szabályozás nem tudja olyan gyorsan lekövetni a technológiai változásokat, mint amennyire kellene, jelenleg nem állnak rendelkezésre konkrét elszámolási szabályok a kriptoeszközökkel kapcsolatban. Szakdolgozatom első harmadában próbálom összefoglalni a kriptovilággal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, hogy közelebb vigyem az olvasót annak megértéséhez. Bemutatom a kriptoeszközök világát, kialakulások körülményeit, rendszerük működését. Összefoglalom a kriptoeszközök főbb típusait, illetve azok tulajdonságait. Kitérek a hozzájuk kapcsolódó új fogalmakra, mint például okosszerződések, ICO. Bemutatom a kriptotőzsdék fajtáit, főbb jellemzőit, valamint megemlítem a szakdolgozatom írásakor legnépszerűbb tőzsdéket. Dolgozatom következő harmadában elhelyezem a kriptoeszközöket a pénzügyi és számviteli világban. Sorra veszem az Európai Bankhatóság, illetve az Európai Központi Bank iránymutatásait, kitérve a szakmai szempontból jelentős, az Európai Unió által kezdeményezett MiCA-javaslatra. Megvizsgálom az IASB (International Accounting Standard Board) jelenleg kiadott szabályozásait, terveit, és ezek alapján összefoglalom az IFRS szerinti számviteli kezelés lehetőségeit. Majd áttérek a magyar számviteli szabályozás kérdéseire. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott állásfoglalásból kiindulva elhelyezem a kriptoeszközöket a magyar számviteli szabályozás rendszerében. Végül kitérek az adózás kérdéseire is, mind a társasági adó, mind az általános forgalmi adó tekintetében. Kutatásaim utolsó harmadában egy kis kitérőt teszek a nemzetközi, amerikai elszámolási rendszerben. A négy legnagyobb könyvelőcég nézőpontjain keresztül mutatom be a US GAAP (United States Generally Accepted Accounting Principles) szabályozásait a kriptoeszközökkel kapcsolatban. Szakdolgozatomban arra keresem a választ, hogy hogyan tudja egy innováció átírni a törvényi szabályozásokat, illetve a törvényi szabályozások hogyan és milyen gyorsan tudnak reagálni egy innováció megjelenésére, és térhódítására. Emellett azt kutatom, hogy a vállalatoknak milyen elszámolási lehetőségeik vannak a kriptoeszközök birtoklásával, elfogadásával kapcsolatban. |
|---|