A quick commerce megjelenésének hatásai a hazai fogyasztói szokásokra
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | e-kereskedelem fogyasztói szokások internetes kereskedelem quick commerce vásárlói magatartás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/44907 |
| Abstract: | A dolgozatomban egy olyan témát vizsgáltam, ami egy kifejezetten aktuális, az elmúlt években megjelent e-kereskedelmi formához kötődik, a gyorskereskedelmet, a megjelenését, az ezzel foglalkozó vállalkozások üzleti modelljét, működését. A quick commerce cégek üzleti modellje azon alapul, hogy hasonlóan a többi partnerhez, amely jelen van a platformok oldalain, ezek is egy partnerként jelennek meg. A rendelések értékéből jutalékot fizetnek a platform cégnek, amit a termékek árréséből gazdálkodnak ki, ami jellemzően magasabb, mint a hagyományos kereskedelmi vállalkozásoknál. Az üzleti modell legnagyobb kihívása az, hogy hasonló költségeket kell kigazdálkodniuk az üzlethelyiségek bérleti díját, az alkalmazottak bérköltségét, a közüzemi szolgáltatásokat tekintve, mint a hagyományos üzletláncoknak, azonban jóval alacsonyabb vásárlószám mellett, hiszen kizárólag az online csatornán keresztül, az anyacégük platformján értékesítenek, nincsenek betérő vásárlóik és emiatt a unit economy-t tekintve magasabb eladási árak mellett tudják a költségeiket kitermelni és profitot realizálni, mint a nagyobb volumenben értékesítő kereskedelmi vállalkozások, amelyek a nagyobb volumen mellett tudnak alacsonyabb árakat tartani. A primer kutatásomban két kérdésre kerestem a választ. Azt szerettem volna megtudni, hogy változtak-e a vásárlói szokások a quick commerce megjelenésének köszönhetően, illetve hogy van-e egyáltalán a vásárlóknak igényük a gyors élelmiszer kiszállításra, amit ezek a cégek kínálnak. A két kérdés kapcsán azokat a megállapításokat tettem, hogy a vásárlói szokások bár már változóban vannak, ez egy kifejezetten lassú folyamat, hiszen a válaszadók többnyire nem látják valószínűnek, hogy a quick commerce vásárlásaik kiváltják a fizikai élelmiszerboltokban történő bevásárlásokat, illetve a gazdasági folyamatok, amelyek most zajlanak szintén lassítják a növekedést. A gyorsaság terén pedig azt állapítottam meg, hogy bár a quick commerce cégek a terjeszkedésük kezdetén a minél gyorsabb kiszállítási idő teljesítésére törekedtek, a kitöltők válaszai alapján erre nem szükséges akkora hangsúlyt fektetni, hiszen a válaszadók relatív többsége a 31-60 perces kiszállítási idővel is megelégedne. Összességében tehát elmondható, hogy a quick commerce-re van vásárlói igény, a hatékony működésük és fennmaradásuk sok tényezőn múlik, meg tudtam fogalmazni néhány javaslatot, amit a kutatásom illetve a korábbi személyes tapasztalataim támasztanak alá. Ezek egyrészt arra vonatkoznak, hogy hogyan tudnának quick commerce cégek nagyobb vásárlói bázist szerezni maguknak. Itt a javaslatom az, hogy egyfelől az árérzékenyebb rétegek megnyeréséhez szükségük lenne olcsóbb, akár saját márkás termékekre, bár ez utóbbit a méretükből adódóan nem tudnák olyan áron legyártatni, amivel olyan eladási árakat tudnának kínálni, ami versenyre kelhetne a diszkontok hasonló termékeivel. Másrészt pedig meg kellene fontolniuk olyan programok bevezetését, amik a lojalitást díjazzák, hiszen a válaszadóim véleménye alapján ez egy fontos döntési faktor a preferált üzletlánc kiválasztásakor. A kiszállítási időt tekintve pedig a javaslatom az, hogy inkább a minél nagyobb lekosság lefedésére koncentráljanak a quick commerce cégek, mint a gyorsaságra, a kérdőívem kitöltői relatív többsége ugyanis megelégszik a 31-60 perces kiszállítási idővel is, így a már meglévő üzletek kiszállítási területének bővítésével újabb befektetés nélkül tudnának nagyobb potenciális vásárlói réteget elérni. A további terjeszkedést tekintve pedig a javaslatom az, hogy inkább itt is a minél nagyobb terület lefedésére koncentráljanak, amit maximum 60 perces kiszállítási idővel teljesíteni tudnak, így az egyes vidéki településeken kevesebb üzlet nyitásával tudnának hasonló méretű potenciális vásárlói tömeget elérni, ezzel pedig növelni a bevételeiket, fenntarthatóbbá téve így a növekedést, működést és a jövőbeli további terjeszkedést. |
|---|