Home office vs. irodai munka - Új kihívások a válságok kapcsán
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | covid előnyök energiaválság hátrányok home office munkavállaló munkáltató |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/44973 |
| Abstract: | A 2020-as év gyökeresen megváltoztatta a mindennapjainkat, hiszen egy olyasfajta világjárványt hordozott magában, amelyre már nagyon régóta nem volt példa az emberiség életében. A pandémia mind az embereket, mind pedig a vállalatokat olyan kihívások elé állította, amelyeket eddig még nem tapasztaltak, továbbá felkészülni sem tudtak rá. Így került előtérbe a home office munkavégzés is. Habár a járvány már két éve robbant ki, hatása 2022-ben is érződik, hiszen következményeként nagyon sok munkahely fenntartotta a home office munkavégzés lehetőségét. A Covid által okozott válságból még fel sem állt egészen a világ, mire beköszöntött korunk másik nagy kihívása az energiaválság. E két válság hatására döntöttem úgy, hogy szakdolgozatom céljaként, a home office és az irodai munka összehasonlítása során szeretném jobban megvizsgálni a költségváltozásokat. Miként változtak a munkavállalók, illetve a munkáltatók költségei a home office alatt az irodai munkához képest. Többféle költségfajta szerint vizsgálom ezeket a változásokat. Emellett célom még megtudni, hogyan befolyásolja az energiaválság a foglalkoztatottak és a cég hozzáállását a home office-ban történő munkavégzéshez Dolgozatom újdonságát az energiaválság hatása mellett a költségek változásának bemutatása adja, hiszen nagyon sok kutatás született már a home office és az irodai munka előnyéről és hátrányáról, azonban olyan, ahol a költségváltozásokra részletesen kitérnek, olyannal nem igazán találkoztam. Szekunder kutatásom hazai és nemzetközi tanulmányokra alapoztam. Ennek során tisztáztam a távmunka fogalmi kérdéseit, bemutattam az irodai munkavégzés kialakulását, a home office és az irodai munka előnyeit hátrányait munkavállaló és munkáltató perspektívájából. Ezt követően ismertettem az energiaválság kialakulását és következményeit. Szekunder kutatásom követte a saját, primer kutatásom. Célcsoportom azok az emberek voltak, akiknek mind az irodai, mind a home office munkavégzéssel kapcsolatban voltak tapasztalatai. Ennek a kritériumnak teljesen megfelelt a saját munkahelyem, hiszen ez a téma engem és kollégáimat is személyesen érinti. Ennek apropóján kutatásom a saját munkahelyemen végeztem el. Kutatásom során kvalitatív és kvantitatív módszert is alkalmaztam. A kvantitatív kutatás keretein belül az adatok felvételéhez online kérdőíves kutatást készítettem. Ennek oka az volt, hogy a kérdőívvel viszonylag sok embert elérek, és mivel anonim, így magasabb a válaszadó hajlandóság is, ezért ezzel a módszerrel próbáltam elérni a munkavállalókat, hiszen belőlük több van, mint munkáltatóból. Vezetői oldalról érkezett hozzám adat a költségek változásával kapcsolatosan, azonban ennél többet szerettem volna megtudni, ezért döntöttem úgy, hogy üzletágam vezetőjével egy félig-strukturált interjút készítek. Kérdőívem többségében nők töltötték ki. Korosztályt illetően a legtöbb válasz a 18-35 évesektől érkezett. Többségben voltak a Budapest és agglomerációja környékén élők. Úgy gondolom kutatási kérdéseimre a szakdolgozatom során válaszokat kaptam. Megtudtam miként alakultak a költségek, melyik változott jelentősen, melyeket pedig nem befolyásolta az átállás. Kiderült, hogy a vállalatokat jelentősen befolyásolja az energiaválság, ezáltal újra felértékelődhet a home office szerepe. |
|---|