A képzés-fejlesztés jelentősége és szerepe az emberi erőforrás biztosításában és a kompetenciák fejlesztésében

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Boncsér Vivien
További közreműködők: Faragóné Lepp Katalin
Kókai Katalin
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:emberi erőforrások fejlesztése
képzési program
kompetencia
kompetenciamenedzsment
koronavírus-járvány (COVID-19)
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/45020
Leíró adatok
Kivonat:Szakdolgozatom központi témája a munkaerő képzés-fejlesztés. Szekunder kutatásom bemutatását a képzés fogalmának meghatározásával kezdtem, melyből kiderült, hogy a téma kutatói a vállalati stratégia megvalósításának eszközeként tekintenek a munkaerő képzésre. Majd a fogalmi meghatározásokat követően a képzések célját és jelentőségét vizsgáltam. Ezután a képzési módszerek két nagy csoportját mutattam be: „on-the-job”, azaz munkavégzés közbeni képzések és „off-the-job”, vagyis munkahelyen kívűli képzések. Illetve a vállalati képzések fajtáját, melyet egy képzési piramis segítségével mutattam be. A képzés rendszer folyamata is bemutatásra került a szekunder elemzések során. A folyamat első és legkritikusabb fázisa a képzési igények felmérése, amely alapján a fejlesztési célok meghatározásra kerülnek. Ezután a képzés megtervezése következik, majd annak lebonyolítása. A képzési folyamat utolsó fázisa a képzés értékelése és utókövetése. A dolgozatom második részének témája a kompetencia. A kompetencia fogalmát 6 különböző meghatározást adva ismertettem (Klein és Klein, Quinn, Spencer – Spencer, Boyatzis, Henczi, Nagy). Ismertettem Spencer és Spencer jéghegy modelljét, amely szerint a kompetencia elemeknek tudatosság és fejleszthetőség szempontjából különböző szintjei vannak. Ezután bemutattam a Spencer-féle kompetenciaszótárat, amely 21 alapkompetenciát határoz meg, melyek 6 különböző csoportba sorolhatóak. Illetve Quinn kompetenciamodelljét is vizsgáltam. A modell arra a feltevésre épül, hogy a sikeres vezetőknek munkájuk során egymással ellentmondásos elvárásoknak kell megfelelniük. A modellt egy olyan koordináta-rendszerben helyezték el, melynek tengelyeit ellentétpárok alkotják. Szekunder kutatásom mellett egy primer kutatást is végeztem, mely segítségével azt vizsgáltam, hogy a koronavírus járvány miként változtatta meg a munkahelyi képzések szervezését. Illetve kutatásomban arra a kérdésre is kerestem a választ, hogy mitől hatékony egy képzés.