Az informatika, mint üzleti tevékenység minőségmenedzsmentje és kockázati tényezői
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Kulcsszavak: | informatika kockázatok Lenovo minőségmenedszment projektek |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/45035 |
| Abstract: | A szakdolgozatom hipotézise, hogy az informatikai rendszerek nagy mértékben hozzájárulhatnak a projektet sikerességéhez, erre célja rendelkezésre áll megannyi IT program. A projekt/termelés optimalizálása munkával eltöltött időt, azaz a vállalatnak ráfordítást takarít meg, a technológia fejlődésének köszönhetően pedig új termelési lehetőségek jelennek meg. Az IT javíthat a vállalat információmegosztásán, döntéshozatali folyamatin, koordinációján és termékminőségén, de legfőképp, az adatok tárolása és feldolgozása jelenti a legnagyobb hasznot a vállalat döntéshozói számára. A szakdolgozat során megemlítésre került a projektben felmerülő kockázat is es ennek jelentőségé. A különböző projekttípusokhoz különböző kockázatkezelési technikákat kell alkalmazni a szerzők szerint, és ezek a kockázatkezelési technikák befolyásolják a projekt sikerét a projektek típusától függően. Érdemes a kockázatok bekövetkezésének valószínűségével súlyozni, és statisztikai alapon osztályozni a projekt kritikus pontjait. Szakdolgozatom fő profilja a forráskutatás volt, azonban ezek a tudományos megállapítások alkalmazhatók a foglalkozásom/szakmai gyakorlatom területén is. Informatikai gyártást támogató rendszerek segíthetnek a folyamatok optimalizálásában es támogatásában. Az én esetemben ez az eSOP rendszer. Ez a felület vállalatunk alapjait meghatározó operátorok (szerelőmunkások) hozzáadott értékét növeli Szakmai gyakorlatom legfőbb üzenete, hogy megfelelő IT támogatással (felhasználói felület és a munkaerő, aki használja) a termelés és más egyéb projektmenedzsment folyamatok támogathatók. Véleményem szerint a projektmenedzsment célja a költség optimalizálás, az optimálisan működő projektmenedzsmentre a ráfordítás mértéke kisebb, mint a projektmenedzsment nélküli, munkaerő pótlással keletkező ráfordítás. A szakirodalom szerint az alábbi ismérvei alkalmazhatók az olyan munkaterületekre, mint sajátom a gyártás támogatás. Dvir keretrendszere feldolgozása után megállapítható, hogy az Technológia”, „Bonyolultság”, „tempó” mind alkalmazható a gyártási folyamatok elemzésére. A szakmai gyakorlatomat olyan cégnél végeztem, ahol jellemző a „high tech”-ség és az ebből eredő bonyolultság, amely a termék, és az annak előállításához szükséges erőforrás komplexitásán bizonyul. Ebből következik, hogy a „tempó” mértéke függ a határidő közelségétől, a rendelkezésre álló munkaerőtől, a projekt sikertelenségének kockázatától, és a ráfordítások megtérülésétől, profittól |
|---|