A 4. ipari forradalom HR hatásai
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | automatizáció - automatizálás emberi erőforrás stratégia humán erőforrás menedzsment ipari forradalom járműipar - gépjárműipar |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/45076 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg45076 | ||
| 005 | 20230421114949.0 | ||
| 008 | 230421suuuu hu o 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Mester Zsuzsanna Hajnalka | |
| 245 | 1 | 2 | |a A 4. ipari forradalom HR hatásai |c Mester Zsuzsanna Hajnalka |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Munkám első részében az Ipar 4.0 távolabbi hatásait tekintettem át. Megállapítottam, hogy valóban csökkent a feldolgozóiparban, azon belül is a gépjárműgyártásban foglalkoztatottak száma, de a teljes foglalkoztatásra ennek nincs meghatározó hatása. Ugyanakkor a munka minősége az automatizálással javulhat. Az Ipar 4.0 egyértelműen a tulajdonosok, a vezetők, a mérnökök és az állam, benne pedig az oktatás számára támaszt nagyobb elvárást. A tulajdonosok és a vezetők rugalmassága, megváltozott attitűdje, nyitottsága és elkötelezettsége elengedhetetlen az innovációk alkalmazásához. A mérnökök – oktatási rendszerben és azon túl is – megszerzett nagyon magas fokú és interdiszciplináris tudása kell ahhoz, hogy a 4.0 projekteket megtervezzék, koordinálják, működtessék, és jövőbe mutató fejlesztéseket végezzenek. Az állam szerepe sem opcionális, mert egyrészt csak egy megfelelő irányba, erősen átalakított oktatási rendszer tud szakképzést biztosítani a jövő ipara számára, másrészt a kutatások arra mutatnak, hogy az a gazdaság, amely kimarad az Ipar 4.0 – és majd az 5.0 – alkalmazásából, az behozhatatlanul lemarad a többi gazdaságtól. Továbbá a dolgozat arra is kitér, hogy a fenntarthatóságot biztosító célok eléréséhez mennyiben járulhat hozzá a 4. ipari forradalom által megvalósított technológia. Az Ipar 4.0 közvetlen, vállalaton belüli hatásainak a feltárásához pedig egy 1 800 főt és egy 70 főt foglalkoztató vállalatnak vizsgáltam meg a humán erőforrással való kapcsolatát és annak menedzsmentjét. Mindkettő esetében az Ipar 4.0 alapját a hatalmas adatbázisok, az információs és gyártási technológiák, valamint az az erős vezetői szándék biztosítja, hogy az elérhető legmagasabb színvonalú és kiegyenlített termelés történjen a folyton változó gazdasági körülmények mellett is. Ezen a technológiai színvonalon – HR modullal rendelkező – integrált vállalatirányítási rendszerszükséges a dolgozók és teljesítményük követése, elégedettségük felmérése és az információk folyamatos megosztása miatt. Mérettől függetlenül komoly erőket kell fordítani arra, hogy a megfelelő tudású, elkötelezettségű alkalmazottak álljanak a különböző munkakörökben – különösen vezetők és mérnökök esetén. A toborzást különböző okokból, de mindkét esetben kiszervezéssel oldják meg. Azonos problémaként merült fel a szakember-szükségletet, és hogy a frissen végzettek tudását csak alapnak tudják tekinteni a vállalatok. A nagyvállalat esetén a szervezetbe történő beillesztés, a megtartásra való törekvés, a képzések mennyisége és ismétlődése, a vállalati etikai szabályzás, valamint a munkaadói márka erősebb. A kisebb struktúra jobban ki tudja használni a kiszervezés előnyeit, több területen rugalmasabb. Mint modern vállalatok, alapvetően mindkét esetben meghatározó az igényes, gondoskodó munkáltatói hozzáállás, a törekvés a dolgozók elégedettségének, sikerélményének biztosítására és a jó munkahelyi hangulat megtartására. Megállapítottam, hogy az Ipar 4.0 nem determinálja a humán erőforrás menedzsment tevékenységét, hanem szabad kezet ad a vállalat vezetése számára a toborzás, beléptetés, kapcsolattartás, fejlesztés területén. A felkészült, eltökélt és rugalmas vezetésnek azt a megoldást kell mindig megtalálnia, ami az alkalmazott összetett folyamatokat a legmagasabb hatékonysággal működteti, illetve az aktuális legmagasabb szintű tudományos és technikai fejlesztésekhez vezet, ezzel biztosítva a 4.0 vállalatok számára az alkalmazkodó-képességet. | |
| 695 | |a automatizáció - automatizálás | ||
| 695 | |a emberi erőforrás stratégia | ||
| 695 | |a humán erőforrás menedzsment | ||
| 695 | |a ipari forradalom | ||
| 695 | |a járműipar - gépjárműipar | ||
| 700 | 1 | |a Dömölki Csaba |e ths | |
| 700 | 1 | |a Eckert Bálint |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/45076/1/Mester_Zsuzsanna_Hajnalka_CDP6VV.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/45076/2/SZTK_O_Mester_Zsuzsanna_Hajnalka.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/45076/3/szakdolgozat-biralat-es-javaslat_20221213.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/45076/4/Mester%20Zsuzsanna%20Hajnalka_%C3%9CHR.pdf |z Dokumentum-elérés |