A szellemi és fizikai munkát végző munkavállalók helyzete a hazai munkahelyi egészségfejlesztés aspektusából
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | civilizációs betegségek Egészségmagatartás egészségtudatosság életmód Munkahelyi egészségfejlesztés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/45817 |
| Kivonat: | A mai modern világ, a civilizációnk fejlődése egyértelműen előnyökkel jár. A technológiai fejlődésnek köszönhetően felgyorsult az információáramlás, a távolságok lerövidültek. Ma már számtalan elektronikai eszköz áll a rendelkezésünkre, ezáltal sokkal kényelmesebbé vált az életünk. A fejlett orvostudomány pedig már képes gyógyítani a legtöbb betegséget. Azonban korunknak, a felgyorsult életmódunknak nem csak előnyeivel, hanem ,,mellékhatásaival” is számolnunk kell. Az orvostudomány fejlődése ellenére tele vannak a kórházak, számtalan civilizációs betegség jött létre. Ilyen betegségek például a kényelem, a lecsökkent mozgásigény miatt kialakult mozgásszervi megbetegedések vagy a szervezetünk túlérzékenységének reakciója, az allergia. A rohanó élet velejárója, a stressz pedig hosszú távon jelentős egészségkárosodást okozhat, negatívan hat a mentális egészségre, szorongás, depresszió kialakulásához vezethet, mely mára a civilizált társadalmak népbetegségévé vált. Magyarország lakosságának mozgásszegény életmódja, a stressz levezetésének hiánya, az egészségtelen zsíros ételek fogyasztása, a jelentős alkoholfogyasztás és a dohányzás nagymértékben befolyásolja a magyar munkavállalók hatékonyságát, megbetegedési valószínűségét, születéskor várható átlagos életkorát, az idő előtti halálozás előfordulási gyakoriságát, mellyel Magyarország Európában sajnos élenjár. A XXI. században már a gyermekek többsége sem kapja meg a szükséges mozgásformákat (fára mászás, futkározás, labdázás) megfelelő mennyiségben, így a fizikai inaktivitás következményeként már fiatal korban kialakul az elhízás, egészségügyi zavarok jelennek meg, a koordinációs képességeik nem fejlődnek megfelelő mértékben, ezáltal ügyetlenebbek lesznek, és egy betegségre hajlamosabb generáció nő fel. A Covid-19 járvány ugyancsak jelentős mértékben csökkentette a társadalom fizikai aktivitását, melynek következményeként még súlyosabbá vált a helyzet, azonban a pandémia hatásairól született dolgozatok magas száma miatt én a vizsgált témámban másra szeretném fektetni a hangsúlyt. Egy betegségre hajlamosabb, mentális problémákkal küszködő generáció nem tudja teljes erőbedobással végezni a munkáját, ami idővel a munka mennyiségére és minőségére is kihat. A munkavállalók munkateljesítmény-romlása jelentősen befolyásolja a vállalatok termelékenységét és hatékonyságát, ennélfogva a gazdasági helyzetet is. A hazai lakosság elkeserítő egészségügyi adatainak, a vállalatok sikerességének, a gazdaság helyzetének fellendítéséhez vitathatatlanul átfogó, nagy embertömegeket bevonó egészségfejlesztő programokra van szükség. Külföldön a vállalatok többnyire alkalmazzák a nyugaton már térhódító munkahelyi egészségfejlesztést, aktívan támogatják munkavállalóik 5egészségmegőrzését és jóllétét. Ezzel szemben hazánkban még viszonylag új keletű ez a fajta megközelítés, jellemzően fejlesztésre szorul e kardinális terület. A hazai cégek többsége ma még leginkább csak egy-egy egészségügyi részproblémára irányuló egészségfejlesztő programot biztosít dolgozói számára, csupán csak néhány, elsősorban multinacionális nagyvállalat kezeli komplexen eme alapvető feladatot. |
|---|