A magyarországi svábság kulturális és gazdasági jellemzői
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | gazdaság kultúra Magyarország magyarországi német svábság |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/47094 |
| Abstract: | A szakdolgozatom célja, bemutatni a magyarországi német kisebbség történelmi, gazdasági, kulturális és vallási szerepének alakulását a betelepítéstől máig, kitérve mai, 21. századi szerepükre.A magyarországi németek az ország második legnagyobb nemzetisége. A 2011-es népszámlálási KSH adatok alapján 132 000 fő, de becslések alapján ez a szám megközelítőleg 200 000–220 000 főre tehető, ami az ország összlakosságának 2,5%-a. Elterjedt rájuk a sváb megnevezés, bár származásuk szerint bajorok, frankok, alemannok és a német nyelvterület déli és középső területeiről vándoroltak Magyarországra, nagyrészt a 18. században. Úgynevezett „keverék nyelvjárásokat” beszélnek, melyeket a Magyarországon kialakult formákban Németország egyetlen településén sem beszélnek. Az ország különböző területein élnek, legnagyobb számban Baranyában, Tolnában, Bács-Kiskunban, illetve jelentős még Budapest, a Budai-hegység és a Pilis környéke is. A széttagolt telepítési területeknek nem alakult ki egységes nyelvjárásuk, a különböző vidékeken egészen eltérő nyelvi dialektusokat beszélnek. Az 1946 és 1948 között tartó kitelepítés borzalmas törést jelentett a nemzetiség történetében. Míg statisztikai adatok alapján a 1941-es népszámlálás alkalmával 475 491 fő vallotta magát német anyanyelvűnek, illetve 302 198 személy német nemzetiségűnek, addig az 1949-es népszámláláskor ez a két szám összesen 23 000 fő. A németek felét elűzték, a falusi közösségek felbomlottak, tiltólistára került a német nyelv használata, ennek következtében a nyelv anyanyelv átörökítésének eredménye visszaesett. A kitelepítés utáni első generáció már nem beszél a gyerekekhez németül, így ők magyar nyelven szocializálódtak, és természetszerűleg ők sem tudták már a nyelvjárást a saját gyerekeik felé közvetíteni. Így állt elő a mai tragikus helyzet, a nyelvvesztés állapota. Már csak a legidősebb, 70, 80 év fölötti generáció beszéli anyanyelveként a magyarországi lokális német nyelvjárást. |
|---|