A magyarországi svábság kulturális és gazdasági jellemzői
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | gazdaság kultúra Magyarország magyarországi német svábság |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/47094 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg47094 | ||
| 005 | 20230907142037.0 | ||
| 008 | 230907suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Verebélyi Lora | |
| 245 | 1 | 2 | |a A magyarországi svábság kulturális és gazdasági jellemzői |c Verebélyi Lora |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A szakdolgozatom célja, bemutatni a magyarországi német kisebbség történelmi, gazdasági, kulturális és vallási szerepének alakulását a betelepítéstől máig, kitérve mai, 21. századi szerepükre.A magyarországi németek az ország második legnagyobb nemzetisége. A 2011-es népszámlálási KSH adatok alapján 132 000 fő, de becslések alapján ez a szám megközelítőleg 200 000–220 000 főre tehető, ami az ország összlakosságának 2,5%-a. Elterjedt rájuk a sváb megnevezés, bár származásuk szerint bajorok, frankok, alemannok és a német nyelvterület déli és középső területeiről vándoroltak Magyarországra, nagyrészt a 18. században. Úgynevezett „keverék nyelvjárásokat” beszélnek, melyeket a Magyarországon kialakult formákban Németország egyetlen településén sem beszélnek. Az ország különböző területein élnek, legnagyobb számban Baranyában, Tolnában, Bács-Kiskunban, illetve jelentős még Budapest, a Budai-hegység és a Pilis környéke is. A széttagolt telepítési területeknek nem alakult ki egységes nyelvjárásuk, a különböző vidékeken egészen eltérő nyelvi dialektusokat beszélnek. Az 1946 és 1948 között tartó kitelepítés borzalmas törést jelentett a nemzetiség történetében. Míg statisztikai adatok alapján a 1941-es népszámlálás alkalmával 475 491 fő vallotta magát német anyanyelvűnek, illetve 302 198 személy német nemzetiségűnek, addig az 1949-es népszámláláskor ez a két szám összesen 23 000 fő. A németek felét elűzték, a falusi közösségek felbomlottak, tiltólistára került a német nyelv használata, ennek következtében a nyelv anyanyelv átörökítésének eredménye visszaesett. A kitelepítés utáni első generáció már nem beszél a gyerekekhez németül, így ők magyar nyelven szocializálódtak, és természetszerűleg ők sem tudták már a nyelvjárást a saját gyerekeik felé közvetíteni. Így állt elő a mai tragikus helyzet, a nyelvvesztés állapota. Már csak a legidősebb, 70, 80 év fölötti generáció beszéli anyanyelveként a magyarországi lokális német nyelvjárást. | |
| 695 | |a gazdaság | ||
| 695 | |a kultúra | ||
| 695 | |a Magyarország | ||
| 695 | |a magyarországi német | ||
| 695 | |a svábság | ||
| 700 | 1 | |a Bodolay Dr. László |e ths | |
| 700 | 1 | |a Manz Alfréd |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/47094/1/Szakdolgozat-Verebe%CC%81lyi%20Lora-H7TTDT.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/47094/2/Vereb%C3%A9lyi%20Lora.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/47094/3/Vereb%C3%A9lyi%20Lora%20opp.v%C3%A9l..pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/47094/4/Vereb%C3%A9lyi%20Lora%20k%C3%BCls%C5%91%20b%C3%ADr%C3%A1lat.pdf |z Dokumentum-elérés |