AZ LMBTQI+ közösség helyzetének változása Magyarországon a 2018-2022 közötti politikai kommunikáció és az ebben az időszakban hozott törvényi és jogszabályváltozások hatására
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | 2018-2022 Alaptörvény 9. módosítás anyakönyvi törvény diszkrimináció gyermekvédelmi népszavazás gyermekvédelmi törvény homofóbia jogszabályváltozások lmbtqi+ politikai kommunikáció propagandatörvény társadalmi kirekesztettség törvényi változások transzfóbia |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/47262 |
| Abstract: | Dolgozatomban az LMBTQI+ közösség helyzetét elemzemMagyarországon, amelyben főként a 2018-2022 közötti időszakjogszabályváltozásai által kiváltott társadalmi hatást, a csoporthoz valóviszonyulás változását, továbbá az ebben az időszakban felerősödött LMBTQI+emberekről szóló politikai kommunikációt vizsgálom. A magyarországi LMBTQI+közösséghez való hozzáállás és jogaiknak helyzete a 2018-2022 közöttiidőszakban jelentős változáson ment keresztül. Ez a változás pedig nemvonatkoztatható el az ország politikai berendezkedésétől és kommunikációjától,mivel az egyik legnagyobb szerepet a 2021-es „propaganda-” vagy a köznyelvben„pedofiltörvény” felvetése, majd annak népszavazásra való bocsátása játszotta.Mivel hazánkban is a heteronormatív szemlélet a széleskörben elfogadott norma, ezért ezzel a kisebbségi csoporttal szemben gyakran megjelennek a fóbiák, mint a homofóbia és transzfóbia, illetve a diszkrimináció is. Ezen jelenségek társadalmi kirekesztettséget idéznek elő, vagyis más rétegektől való elszigetelődést, amely rontja vagy akár ellehetetleníti az LMBTQI+ közösség sikeres beintegrálódását a magyar társadalom egészébe.A beintegrálódáshiánya pedig növeli a kisebbségi csoporttal szembeni szimpatizáció hiányát, és az ellenségesség mértékét a társadalom többi tagja részéről.Az elmúlt években világszerte egyre több figyelmet kapott az LMBTQI+ közösség, és egyre többen kezdtek el foglalkozni ezen csoport társadalomban elfoglalt helyével. A magyarországi közösség helyzetét véleményem szerint azért fontos vizsgálni a magyar társadalomban, mert a hétköznapi tapasztalat azt látszik mutatni, hogy hazánkban magas a diszkrimináció, homofóbia és transzfóbia megjelenése a csoport tagjaival szemben, mely tényezők jelentősen befolyásolják az LMBTQI+ személyek jogainak érvényesítését, valamint a velük szembeni egyenlő bánásmód esélyét. |
|---|