Az USA és Kína gazdasági és politikai kapcsolatai, a kereskedelmi konfliktus szemszögéből
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | gazdasági kapcsolatok kereskedelmi háború kína politikai kapcsolatok Tajvan usa vámok |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/47302 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg47302 | ||
| 005 | 20230907142652.0 | ||
| 008 | 230907suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Somogyi Csaba | |
| 245 | 1 | 3 | |a Az USA és Kína gazdasági és politikai kapcsolatai, a kereskedelmi konfliktus szemszögéből |c Somogyi Csaba |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Az Egyesült Államok és Kínaközötti kereskedelmi háború korunk egyik legnagyobb gazdasági konfliktusa. Avilág két legnagyobb gazdasága teljesen más szemszögből nézi és más szabályokszerint akarja formálni a nemzetközi kereskedelmet. Mindkettőjük célja, hogy akonfliktus végeztével a nemzetközi szabályok nekik kedvezzenek. A két országközötti kereskedelmi feszültségek évtizedes távlatra nyúlnak vissza, így akonfliktus kialakulásának okai is összetett, sokszor egymással összefüggő kérdések.Ez a kérdéskör adta a kutatásomalapját, melynek céljául azt tűztem ki, hogy megvizsgáljam az Egyesült Államokés Kína közötti politikai és gazdasági kapcsolatokat a kereskedelmi háborúszemszögéből. A kutatási kérdéseim fő pontjai a kereskedelmi háború okaira ésazok relevanciájára, a kereskedelmi háború mai helyzetére, valamint a kitűzöttcélok megvalósulására, illetve azok változásaira vonatkoztak, továbbámegvizsgáltam Tajvan helyzetének szerepét a két ország kapcsolatában, egyfegyveres konfliktus kialakulásának a valószínűségét, valamint, hogybeszélhetünk-e hidegháborúról a két ország kapcsolatait tekintve. Ezeken apontokon keresztül meg tudtam vizsgálni az USA és Kínaközötti, napjainkat legjobban érintő politikai és gazdasági kapcsolatokat, valaminta kereskedelmi háború eddigi eredményeit és annak hatásait a két országkapcsolatára vonatkozóan.A kereskedelmi háború mégnapjainkban is tart, azonban a kezdetekhez képest egy teljesen új formátöltött. A vámok Kína ellen továbbra is élnek és bár Kína számos lépést tettmind a szellemi tulajdon, mind pedig a piaca további megnyitása érdekében,ezeket az USA nem találta kielégítőnek. Joe Biden elnöksége alatt a DonaldTrump által meghozott vámok ugyanúgy megmaradtak, valamint az USA továbbmélyítette a konfliktust azzal, hogy jelentős exportkorlátozásokat vezetett beKína ellen. Ebbe az Egyesült Államoknak már sikerült bevonnia a szövetségeseitis, így elzárta Kínát a legfejlettebb technológiáktól, amik nélkülözhetetlenekKína modern katonai képességeinek a fejlesztéséhez.Nehéz arra választ adni, hogy azUSA elérte-e a céljait, hiszen a kereskedelmi háborúnak még nincs vége és már inkábbegy a világ vezetéséért folytatott verseny irányába mozdult el a konfliktus. Haszigorúan az eredeti célkitűzéseket vizsgáljuk, akkor azonban azt kellmondanom, hogy a kereskedelmi háború eddig többségében sikertelen, vagy csakkorlátozott mértékben mondható sikeresnek. A kereskedelmi egyensúlyhiányttekintve jelentős változás nem történt, a valutamanipuláció kérdése pedig nemállt fent az időszakban. A kínai piac megnyitásában és a különböző szellemitulajdonjogok védelméhez kapcsolódóan korlátozott sikereket ért el az USA,azonban kérdéses, hogy ezeket milyen áron, illetve, hogy ilyen politikaikörnyezetben mennyire vonzó a kínai piac egy amerikai vállalkozásnak.Biden Kína politikájánakközéppontjában egyértelműen a technológia áll. Ebből adódóan kiemelt szerepetkapott az Egyesült Államok kapcsolatrendszerében Tajvan, aki aktívan részt vesza Kína elleni ”technológiai blokád” fenntartásában. Véleményem szerint Tajvanszigete a legnagyobb puskaporos hordója a két ország kapcsolatának ésrövidtávon az egyetlen reális esélye egy fegyveres konfliktus kialakulásának akét ország között a szigethez köthető.Az USA és Kína közöttikapcsolat nagyon régen volt ennyire hűvösnek mondható, azonban a ”klasszikus”értelemben vett hidegháborúról nem beszélhetünk, hiszen a két ország nincselzárkózva egymástól sem gazdaságilag, sem pedig diplomáciailag. AzEgyesült Államok és Kína között zajló kereskedelmi háború súlyos károkat okoznemcsak mindkét országnak, hanem a globális ellátási láncoknak is. Azamerikai-kínai kapcsolatok jelenleg mélyponton vannak és a konfliktusnakegyáltalán nem látni, hogy mikor lesz vége. Az Egyesült Államok és Kína semkeresi egymással a katonai konfliktust, azonban fontos kiemelni, hogy egy ilyenbonyolult kapcsolatrendszerben könnyen eszkalálódhat a helyzet, aminekbeláthatatlan következményei lennének. Az USA és Kína közötti konfliktuslényegében arról szól, hogy milyen rendszer lesz az elkövetkezendő évtizedekbenkialakuló új világrendben és ki lesz annak a vezetője. | |
| 695 | |a gazdasági kapcsolatok | ||
| 695 | |a kereskedelmi háború | ||
| 695 | |a kína | ||
| 695 | |a politikai kapcsolatok | ||
| 695 | |a Tajvan | ||
| 695 | |a usa | ||
| 695 | |a vámok | ||
| 700 | 1 | |a Majoros Dr. Pál |e ths | |
| 700 | 1 | |a Szilágyi Dr. Judit Beáta |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/47302/1/Somogyi_Csaba_BSQL3J_Nemzetk%C3%B6zi_tanulm%C3%A1nyok_Ma.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/47302/2/SOMOGYI%20CSABA.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/47302/3/Somogyi%20Csaba.pdf |z Dokumentum-elérés |