Kazahsztán bel- és külpolitikai helyzete 2010 ÉS 2020 között, valamint a 2022. januári belpolitikai konfliktushoz vezető út
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Ázsia belpolitika Eurázsia Kazahsztán Közép-Ázsia külpolitika Nazarbajev Tokajev |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/47473 |
| Kivonat: | Dolgozatomban Kazahsztán -amely Oroszország után a második legnagyobb posztszovjet állam - 2010 és 2020 közötti belpolitikai, gazdasági, társadalmi és nemzetközi helyzetét tárgyalom, beleértve a 2022. januárjában kirobbant belpolitikai konfliktust is. A XVIII. és XIX. században bekövetkezett geopolitikai és gazdasági változások következtében Közép-Ázsia elvesztette jelentőségét, és Oroszország maradt az egyetlen nagyhatalom, amely befolyásolni tudta ezen országok külpolitikáját és nemzetközi manőverezését. A XXI. században mind Kína, mind az euroatlanti hatalmak befektetések révén igyekeznek növelni befolyásukat a régióban. A régiónak nincs közvetlen hozzáférése a világtengerekhez, ezért az árukat a szomszédos országokon vagy régiókon keresztül kénytelenek szállítani, így a legegyszerűbb útvonal - földrajzi okokból - Oroszországon keresztül vezet. A dolgozatban Kazahsztán történelmét, belpolitikai helyzetét vizsgálom, különös tekintettel Nurszultan Nazarbajev hatalomra jutására, hivatali éveire és az ellene felhozott korrupciós vádakra. Megvizsgálom továbbá Kazahsztán külkereskedelmét, más országokkal való gazdasági és politikai kapcsolatait, valamint az ország külpolitikai és kereskedelmi stratégiáját. Emellett elemzem Kazahsztán szerepét a változó világrendben. A 2022. januári válság elemzése az ország történelmi és gazdasági elemzésével kezdődik, kiemelve a klánok és az ország gazdasági helyzetének fontosságát, a lakosság jólétét és más releváns tényezőket. |
|---|