Esélyegyenlőség a magyar gazdaságban Hogyan hátráltatja a társadalmi nemekhez való ragaszkodás a magyar gazdaságot?

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Székely Boglárka Éva
További közreműködők: Kalmár-Káli Emese
Krasztev Dr. Péter Lajos
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:diszkrimináció
diverzitás
esélyegyenlőség
feminizmus
jogegyenlőség
motiváció
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/47577

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg47577
005 20230907143417.0
008 230907suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Székely Boglárka Éva 
245 1 0 |a Esélyegyenlőség a magyar gazdaságban  |b Hogyan hátráltatja a társadalmi nemekhez való ragaszkodás a magyar gazdaságot?  |c Székely Boglárka Éva  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a A szakdolgozatom a jelenleg elérhető szakirodalom és statisztikai adatok alapján alkotja meg és támasztja alá azt a véleményt, hogy a gazdasági növekedés egyik alappillére a nemek közötti egyenlőség, amelyet a társadalmi nemi szerepekhez való ragaszkodással nem tud a magyar gazdaság előrehaladni olyan mértékben, amilyenben szükség lenne rá a jelenlegi, mai helyzet mellett.Összességében a kutatásom alapján megállapítható, hogy nem csak jogegyenlőtlenség, hanem esélyegyenlőtlenség is jelen volt, ez utóbbi napjainkban is meghatározó eleme a munkaerőpiacnak. Azt mutattam be, statisztikai adatokkal alátámasztva, hogy a sikeres gazdasághoz és vállalatépítéshez, valamint a lukratív gazdasági tevékenységek folytatásához szükség van a nemek közötti egyenlőségre, ami a továbbiakban a társadalmi jólétet is elősegíti. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a nőkkel szemben mai napig diszkriminatív lépéseket alkalmaznak mind a jövedelemelosztásban, a toborzásban, az előléptetésekben, ahogy az is bizonyított, hogy azon vállalatok, ahol a női felsővezetők nagyobb számban vannak nagyobb profitot termelnek, mivel nagyobb hangsúlyt fektetnek a diverzitásra és az egyes tapasztalatok sokkal széleskörűbbek, így célszerűbb stratégiát tudnak kialakítani. Mindezek mellett elmondható, hogy a magyar kormány hivatalos kommunikációja szerint a nőknek továbbra is a társadalmi nemi szerepeikre kell koncentrálniuk, mely szerint a gyermekvállalás, -nevelés, -ápolás, -ellátás és a szociális gondozás, valamint házimunka továbbra is az ő feladatköreik közé esik. Ez nemcsak a motivációjukat rontja, hanem az esélyegyenlőséget és azonos munkamennyiséget is meggátolja a nemek között. 
695 |a diszkrimináció 
695 |a diverzitás 
695 |a esélyegyenlőség 
695 |a feminizmus 
695 |a jogegyenlőség 
695 |a motiváció 
700 1 |a Kalmár-Káli Emese  |e ths 
700 1 |a Krasztev Dr. Péter Lajos  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/47577/1/Es%C3%A9lyegyenl%C5%91s%C3%A9g-a-magyar-gazdas%C3%A1gban_Sz%C3%A9kely-Bogl%C3%A1rka.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/47577/2/B%C3%ADr%C3%A1lat_Sz%C3%A9kely%20Bogl%C3%A1rka.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/47577/3/Sz%C3%A9kely%20Bogl%C3%A1rka%20_bels%C5%91-biralat.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/47577/4/Sz%C3%A9kely%20Bogl%C3%A1rka%20_bels%C5%91-biralat_jav.pdf  |z Dokumentum-elérés