A bér és béren kívüli juttatások szerepe napjainkban
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | bér - bérezés foglakoztatás juttatás munkahely ösztönzés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/51937 |
| Abstract: | Szakdolgozatom megírásasorán a bér és béren kívüli juttatások témakörével foglalkoztam. Az ösztönzésvégső célja, hogy a foglalkoztatottak hosszabb távon is elköteleződjenek aszervezet irányába. A munkáltató pénzbeli és nem pénzbeli ösztönzőkkel is növelhetiaz alkalmazottai elégedettségét. A cafeteria rendszer segítségével amunkavállalók saját igényeikre szabva, maguk választhatják ki a béren kívülijuttatások közül azokat az elemeket, amelyek a saját élethelyzetükhöz leginkábbilleszkednek. A kutatásom során két kérdést vizsgáltam. Kutatási célom, megvizsgálni,hogy melyek a legkedveltebb béren kívüli juttatások a munkavállalókkörében. Emellett vizsgáltam, hogy amunkáltatók biztosítottak-e a munkavállalóik részére a növekvő infláció és azenergiaválság miatt béremelést vagy egyéb időszakos támogatást.A szekunder kutatás részekénta hatályos jogszabályok és a kapcsolódó szakirodalom felhasználásávalbemutattam az elméleti hátteret. Ismertettem a munkaviszonnyal összefüggő alapfogalmakat,az ösztönzési rendszereket, a minimálbér és garantált bérminimum fogalmát, amunkavállalói és a munkáltatói közterheket. Részletesen ismertettem az SZJAkedvezményeket, majd egy esettanulmányon keresztül, a Minta család példáján levezettem,hogy mekkora adómegtakarítás érhető el a kedvezmények érvényesítésével. Bemutattamrészletesen a béren kívüli juttatások típusait is, amelyeket adózásuk alapján négycsoportra osztottam. A primer kutatásom során kérdőívet készítettem, amelyetonline juttattam el a kitöltők részére. A kérdőív eredménye alapján a munkába járás költségtérítése szerepel az első helyen abéren kívüli juttatási elemek tekintetében. A válaszok alapján a munkavállalók60%-a kapott béremelést az energiaválságra és az inflációra való tekintettel,ami nem is tűnik rossz aránynak figyelembevéve azt atényt., hogy a munkáltató költségei is jelentősen megnőttek az energiaválságmiatt. A kutatás során kiderült,hogy több szempont is befolyásolja a munkavállalók elégedettségét. A jó munkahelyi légkör segíthet, hogy adolgozók kisebb eséllyel találkozzanak a munkahelyi stresszel. Amegfelelő ösztönzési rendszer kialakításával a szervezet meg tudja tartani a munkavállalóit,az alacsony fluktuációval pedig megspórolja az időt és energiát, amivel az új munkaerőtoborzása és betanítása járna. |
|---|