A fenntartható fogyasztás, és a fogyasztói magatartás változékonysága a válságok okozta nehézségek hatására
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | fenntartható fogyasztás fogyasztói magatartás koronavírus-járvány (COVID-19) közlekedés ukrán-orosz konfliktus |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/51995 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg51995 | ||
| 005 | 20240124092646.0 | ||
| 008 | 240124suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Ferkel Miklós | |
| 245 | 1 | 2 | |a A fenntartható fogyasztás, és a fogyasztói magatartás változékonysága a válságok okozta nehézségek hatására |c Ferkel Miklós |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Bevezetés: Avilágunk számos aktuális problémával néz szembe, ezek közül is talán alegnagyobb jelentőségű a fenntarthatóság kérdése. A jelenlegi környezetiproblémák enyhítése végett világossá vált, hogy változtatnunk kell a gazdasági-társadalmiműködésünkön, és előtérbe helyezi a fenntarthatatlan életmódunkmegváltoztatásának szükségességét. Éppen ezért választottam a fenntarthatófogyasztás témáját a szakdolgozatomhoz, amelyet elsősorban a fogyasztókszemszögéből vizsgáltam meg, külön kiemelve a közlekedés dilemmáját. Célkitűzés: Akutatásom célkitűzése az volt, hogy különböző paraméterek alapján (nem, kor,lakóhely, iskolázottság, jövedelem) megvizsgáljam, hogy milyen szerepet tölt bea fenntarthatóság a fogyasztók közlekedési magtartásában, továbbá, hogybizonyos válságok milyen hatással is lehetnek ezekre a szokásokra. A munkámfeldolgozásához primer és szekunder kutatást is végeztem. A primer kutatásomatonline kérdőíves formában bonyolítottam le, amelynek végrehajtásához a GoogleŰrlap készítő rendszert alkalmaztam. A szekunder kutatás során pedig a relevánsszakirodalmakat, szakcikkeket és tudományos kutatásokat dolgoztam fel.Szakirodalmi feldolgozás: Aszekunder kutatásomat a fenntartható fejlődés általános jellemzésével kezdtem,bemutattam azt a három alappillért, amelyek a legnagyobb befolyásolói afenntarthatóságnak, illetve ismertettem, hogy mitől is válhat egy termék vagyszolgáltatás környezetbaráttá. A következő fejezetben a fogyasztóidöntéshozatal metodikáját írtam le, azokkal a tényezőkkel együtt, melyek alegnagyobb befolyással bírnak az emberekre.A szakirodalomból kiderült, hogy a legalapvetőbb ismérve akörnyezettudatos fogyasztónak, a tudatosság. De a fenntarthatóság elérése egynagyon hosszú folyamat, éppen ezért kihangsúlyoztam a környezettudatosságravaló nevelés jelentőségét. Az egyik legnagyobb negatív hatással a közlekedésvan a bolygóra, ezért ismertettem azokat ez eszközöket és módszereket, amikjelenleg elérhetőek mindenki számára. A harmadik fejezetben kihangsúlyoztam avállalatok szerepét a témában. Mivel a cél elérése nem csupán gazdaságilagkritikus, hanem társadalmi szemszögből is lényeges, ezért a vállalatoktársadalmi felelősségégrőt (CSR) is kiemeltem. Valamint szóvá tettem a globálisszervezetek, mint pl.: az EU vagy az ENSZ, szerepét, kihangsúlyozva az EU-bankitűzött lépéseket a közlekedés karbonsemlegessé tételéhez, és az ehhezkapcsolódó fenntartható fejlődési célokat (SDG-k). Legvégül a koronavírusválságés az ukrán-orosz konfliktus,milyen hatással volt a gazdaságra általánosságban. Mindkettő esetében kiemeltem3-3 területet, de elsősorban a közlekedésre mért hatásaikat figyeltem meg.Kutatás és eredmények: A primer kutatásban öt kutatási kérdéstfogalmaztam meg, melyek a fogyasztók közlekedési szokásaihoz kapcsolódik. Azadatok elemzését a Microsoft Office Excellel végeztem el. Az első kérdésbenarra voltam kíváncsi, hogy egyáltalán szempont-e a fenntarthatóság aközlekedésben. A válasz az, hogy igen, de nem tartozik a legfontosabbszempontok közé. A kitöltők 39%-a véli fontosnak, és külön érdemes itt kiemelniaz életkor paraméterét, mert a fiatalabb generáció mindent egybe véve jobbanfigyelembe veszi a fenntarthatóságot. A következő kérdésben azt kutattam, hogya kitöltők jövedelmük mekkora részét is költik arra, hogy környezetbarát módonközlekedjenek. Összefoglalva a kapott adatokat, a válasz, hogy 3,61%-át költika fogyasztók erre, de érdemes kiemelni a 18 éven aluliak helyzetét, akik közel5%-át költik rá, míg a 40-59 éves korosztály csak 2,62%-át, vagyis látható némigenerációs különbség. A következő kérdés a koronavírusválság idejérevonatkozott, és arra kerestem a választ, hogy milyen hatása volt a közlekedésiszokásokra, elsősorban a közösségi közlekedésre. Minden paramaméter vizsgálatasorán elmondható az a trend, hogy csökkent a tömegközlekedéssel járók, ésemelkedett a személygépkocsival, vagy egyéb egyéni közlekedési eszközre(kerékpár, roller stb.) váltóknak a száma. Fontos itt kiemelni az általánosiskolai képzettségűeket és a 200000 Ft alatt keresőket. A negyedik kérdésszintén a koronavírus idejére vonatkozik, és arra kerestem a választ, hogy abel- és külföldi utazásokat vizsgálva milyen eltérések mutatkoztak ez idő tájt.Az összes kitöltő 54,42%-a (80 fő) egyáltalán nem utazott üdülési céllal, akikigen közülük is a legtöbben csak évi 1-2 alkalommal. A belföldi utak kapcsán kimagaslika 30-39 éves korosztályba tartozók és a főiskolai végzettséggel rendelkezőkaránya, míg külföldieknél az OKJ vagy általános iskolai képesítést birtoklók,és a 600000 Ft felett keresők hányada. Mindkét utazási célnál javarésztaz autó preferálták az emberek, de a külföldi utaknál nagy arányban használtáka repülőket is. A legutolsó kérdésben pedig az ukrán-orosz konfliktus hatásárólkutattam, amit a tömeg és az autósközlekedésben okozott. A kitöltők 20%-aváltoztatott az autóhasználati szokásain, aminek az oka az üzemanyagárakmegemelkedése és az infláció volt, emellett pedig megemelkedett atömegközlekedést használók aránya. A leglátványosabb eltérések a 400 000-600000 Ft közötti keresettel rendelkezőknél, a 40-59 éves korcsoportba tartozónál,vagy a nagyvárosban élőknél lehetett felfedezni | |
| 695 | |a fenntartható fogyasztás | ||
| 695 | |a fogyasztói magatartás | ||
| 695 | |a koronavírus-járvány (COVID-19) | ||
| 695 | |a közlekedés | ||
| 695 | |a ukrán-orosz konfliktus | ||
| 700 | 1 | |a Hauber Dr. György |e ths | |
| 700 | 1 | |a Sági-Fazekas Krisztina |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/51995/1/Ferkel_Mikl%C3%B3s_RQPY7P%20.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/51995/2/BA_O_Ferkel_Mikl%C3%B3s.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/51995/3/szakdolgozat-biralat_2022m%C3%A1jus.docx%20Ferkel%20Mikl%C3%B3s.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/51995/4/b%C3%ADr%C3%A1lat-S%C3%A1giFazekasKrisztina.pdf |z Dokumentum-elérés |