Tanulási motivációk és a szakmai fejlődés preferenciája A Budapesti Gazdasági Egyetem emberi erőforrások szakán végző hallgatók az aktuális gazdasági helyzetben
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | friss diplomások motiváció pályakezdők preferenciák szakmai fejlődés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/52016 |
| Kivonat: | Dolgozatom a frissdiplomás pályakezdők motivációjának és preferenciáinak témáját járja körül és körülményként azt az időszakot célozza meg, amely gazdasági szempontból egy nehéz szakasza volt a magyar társadalomnak. A témakör fókusza a felsőoktatásban való tanulásra és a szakmai fejlődésre, mint preferenciára esett. Kutatásom célja a hallgatói motivációk jellemzőinek feltérképezése és annak felkutatása, hogy milyen preferenciákat tartanak a legfontosabbnak a pályakezdők elhelyezkedésük során olyan körülmények között, mint a pandémia és az infláció.Dolgozatomban két hipotézist állítottam fel:A külső és belső motiváltság a tanulásban pozitív kapcsolatot feltételez a szakmai fejlődési preferenciával.A 2023-ban végző hallgatóknak kevésbé fontos a munkaadó gazdasági helyzete, mint a 2021-ben vagy 2022-ben végzett hallgatóknak.Célom eléréséhez szakirodalmakkal és az elmúlt két év munkaerőpiaci statisztikáival, pályakezdői felmérések eredményeivel alapozom meg primer kutatásomat, melyben a célcsoport a Budapesti Gazdasági Egyetem elmúlt két évben emberi erőforrások szakán végző hallgatók voltak. A felmérést online privát megkeresés formájában a szociális média és e-learning platformokon végeztem kérdőív segítségével. A kapott eredményeket statisztikai elemzések alá vetettem, amely alapján választ kaptam azokra a kérdésekre, hogy milyen mértékben érintette a tanulási terveket a krízishelyzet, mi jellemzi a hallgatókat a tanulási motivációk terén és ezzel összefüggésben milyen tényezőket preferálnak leginkább a munkahely szempontjából. A válaszok kiértékelése során arra a következtetésre jutottam, hogy összességében közepes mértékben érintették a nehézségek a hallgatókat. Főképp a külső motivációs tényezők ösztönzik őket a felsőoktatásban való részvételre, de belső ösztönzők is kaptak magas értékeket, amely által kevés különbséggel hangsúlyosabbak a külső ösztönzők. A motiváltság és a szakmai fejlődésbe tartozó preferenciatényezők kapcsolatára vonatkozó első hipotézis elfogadásra került. A második hipotézis esetében a nullhipotézis került elfogadásra, miszerint a munkaadói gazdasági helyzet és a végzettek éve között eredményeim alapján nincs kapcsolat. Kutatásomból kiderül, hogy hallgatók számára a szakmai fejlődési preferencia nem az elsők között szerepel a rangsorban.A következtetések levonásával együtt javaslatokat fogalmaztam meg, amelyek a belső motiváció erősítésére és a pályakezdői szakmai fejlettség önértékelésen alapuló reális szint megállapítására és tudatosítására szolgálhat. Megfogalmaztam ezen felül a pályakezdőkre irányuló további lehetséges kutatási irányokat. |
|---|