A tanárok munkáját segítő lehetséges vezetői (leader) eszközök vizsgálata
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | disztributív vezetés kettős képesség leadership pedagógia vezetési stílus(ok) |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/52052 |
| Kivonat: | Dolgozatomban az üzleti szférában alkalmazott vezetési módszerek közül a leadership, motiváció, elköteleződés és hatékonyság, eredményesség szakirodalmi hátterének vizsgálatával kerestem azokat az elemeket, melyek adaptálhatók az oktatásban.Kutatásomban összehasonlítom a tanárok tanulással, motivációval kapcsolatos elvárásait és a Z-generációs fiatalokról alkotott képüket vállalati kutatások eredményeivel.Megvizsgálom, értelmezhető-e a tanárok tekintetében a leader-i szerep jelenleg, illetve milyen fejlesztési lehetőségek építhetők be a tantermi eredményesség javítása érdekében a munkájukba.A kutatásban szakirodalmi áttekintéssel, kvantitatív és kvalitatív kutatással vizsgáltam a kérdéseket. Kvantitatív kutatásomban 50 tanár kérdőíves megkérdezése, valamint 60 tanár bevonásával végzett kvalitatív kutatás alapján vontam le következtetéseket.A kérdőíves felmérésben a Hersey-Blanchard modell vezetési stílusait 12 iskolai szituációra adott válasz alapján azonosítottam, a tanárok percepcióját az egész osztállyal kapcsolatos benyomások alapján saját kérdéssorral mértem.A minta sajátosságai miatt munkámban arra koncentráltam, hogy melyek azok a területek, kutatási irányok, amik alaposabb, nagyobb mintán végzett vizsgálata a későbbiekben alapot adhat olyan fejlesztésekhez, melyek a tanárok oktató-nevelő munkájában jól adaptálható vezetői eszközöket kínálnak.A vizsgált minta tekintetében megállapítottam, hogy (1) a tanulással kapcsolatos motiváló tényezőket a tanárok alig veszik figyelembe munkájuk során; (2) 75%-ban kapcsolatorientált vezetési stílusokat alkalmaznak; (3) az alkalmazott vezetési stílusok rugalmassága és az általános elégedettség között kapcsolat mutatható ki, több vezetési stílust alkalmazók elégedettebbnek vallják magukat; (4) a vezetési mód rugalmas alkalmazása támogatja a hatékony motivációt; (5) az általános elégedettség összefügg a szakmai kompetencia, fejlődés és autonómia érzéssel; (6) a diákokkal kapcsolatban számos negatív előfeltevéssel élnek, ami negatívabb, mint a vállalati felmérésben feltárt adat; (7) magas a fejlesztési potenciál: az együttműködést támogató helyzetekben a tanárok többsége rendkívül önreflektív, nyitott az attitűdváltásra és az új eszközök alkalmazására.Összességében úgy gondolom, érdemes további kutatásokkal azonosítani azokat továbbképzési témákat, melyek segítik a tanárokat, hogy leadership eszközöket (is) alkalmazzanak oktató-nevelő munkájuk során. A diákok érettségének mérési és fejlesztési lehetőségei elősegítik a szakmai eszköztár alkalmazásának sikerességet, az eredményes oktatási praxist. Ez lehetővé teszi, hogy szükség esetén a tanulókat ne csak a megszokott tudásszint (szakmai érettség), hanem pszichológiai érettség alapján is differenciálják, így alakítva ki tipikus tanulói utakat.Az attitűd formálását támogatja a tudatosító, érzékenyítő programok beépítése, az ehhez kapcsolódó szakirodalom megismerése, soft skillek fejlesztése.Mindez pedig hozzájárul ahhoz, hogy egy-egy nevelőtestületben kialakuljon egy új szemlélet, és lépéseket tegyenek a tudásmegosztás, tanuló szervezet fejlesztése felé. |
|---|